Egyéb kategória

Beomlott a föld egy régi sóbányánál Rónaszéken – videóval

A hírt Orosz Krisztofer Levente, az RMDSZ máramarosszigeti szervezetének elnöke, Máramarossziget alpolgármestere is megerősítette Facebook-oldalán. „Már öt házat kilakoltattak. Uram irgalmazz!” – fogalmaz az elöljáró.

A helyszínről Rudolf Stauder alprefektus osztott meg néhány információt, amelyek szerint a lakosság védelmét célzó intézkedéseken túl korlátozták a gépjárműforgalmat is a 186A megyei úton.

„A térségben egy régi bányajárat található, abból az időből, amikor itt még sókitermelés zajlott. A talajomlás még aktív és terjed, jelenlegi állás szerint nagyjából 150 négyzetmétert érint. Elrendeltük a terület körülhatárolását és lezárását, illetve a közelben lakók biztonságának biztosítását” – magyarázta az alprefektus, hozzátéve, hogy

  • egy ház és annak udvara van közvetlen veszélyben, de az lakatlan
  • illetve elővigyázatosságból öt ingatlanból hét személyt evakuáltak, akik rokonokhoz mentek.
  • Korlátozták ugyanakkor a forgalmat a 186A megyei úton, mivel annak egy kb. 50 méteres szakasza is károsodott, és kerülőútvonalakat jelöltek ki az autósok számára.

„A földmozgás további alakulását a helyi közigazgatási hatóságok és a rendőrség folyamatosan figyelemmel kíséri” – idézi az Agerpres hírügynökség Rudolf Staudert.

A földomlás következtében

egy körülbelül 30 méter átmérőjű és 10–15 méter mélységű kráter keletkezett,

amelynek belsejében egykori bányatevékenységet jelző maradványok figyelhetők meg.

A hírügynökségi beszámoló szerint a lakatlan ingatlan és a hozzá tartozó melléképületek részben károsodtak a talaj megsüllyedése miatt, és fennál a további károsodás veszélye. A földmozgás során nyolc szilvafa is megsemmisült, amelyek a kráter területén voltak elültetve.

Rónaszék Máramarosszigettől 21 kilométerre délkeletre, a Róna-patak mentén fekszik. A helyszíni sótömzs 1327×470 méteres alapterületű és 140–150 méter vastag. Sóbányászatának kezdetei a bronzkorra tehetők, később valószínűleg a rómaiak és a népvándorláskor népei is folytatták a kitermelést. A Wikipédia leírása szerint az 1860-as években, amikor 239 sóvágó munkás és 18 hivatalnok dolgozott itt, a magyarországi sótermelés egyharmadát adta. Ekkor innen irányították a máramarosi sóbányászatot egészen 1880-ig. A 19. század utolsó éveiben 370 sóbányász fejtette a sót. Később, egy bányaomlás után, 1928 és 1931 között bezárták a bányákat. Ezután lakóinak többsége lassanként elhagyta. A 2021-es adatok szerint 695-en lakják, 302-en magyar nemzetiségűek.