A mezőgazdasági életjáradék egy évente biztosított állami támogatás, az összeg megszerzéséhez a jogosultaknak minden évben láttamoztatnia kell az életjáradékos könyvecskéjét, életjáradékos igazolványát. Ennek a határideje hagyományosan augusztus utolsó napja, ám mivel az idén vasárnapra esik,
az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) szeptember 1-ig meghosszabbította a határidőt, azaz jövő hétfő az idei láttamoztatás utolsó napja.
Az állai támogatást húsz évvel ezelőtt hozták létre a 2005/247-es törvénnyel, és azoknak a 62 évesnél idősebb személyeknek jár, akik felhagytak a gazdálkodással, el- vagy bérbe adták minimum 1 hektáros földjüket.
Ők ezért életük végéig mezőgazdasági életjáradékot kapnak egyfajta jövedelemként vagy jövedelem-kiegészítésként:
azok, akik eladták földjeiket, hektáronként 100 eurónak megfelelő összeget évente, azok pedig, akik bérbe adták, hektáronként 50 eurót.
Az életjáradék biztosításával az állam a földek tagosítását, a kis földterületek egyesítését kívánja ösztönözni.
A támogatásra jogosultak száma folyamatosan csökken, hiszen
idős emberek kapnak életjáradékot, amely nem átruházható vagy örökölhető.
A mezőgazdasági életjáradék kezelését kezdetben az Állami Földalap végezte, majd 2011-ben átvette azt az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség.
Hargita megyében akkor még több mint 300 életjáradékos személy volt, számuk azonban mára száz alá csökkent
– tudtuk meg Lázár Istvántól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség munkatársától. A jogosultak 99 százaléka már láttamoztatta idén – az előző évre, tehát 2024-re vonatkozóan – az életjáradékos könyvecskéjét, és ők 88-an vannak.
Az előző éves jelentést szerint akkor 104 személynek láttamozták a dokumentumait, és ők összesen 151 584 lejre voltak jogosultak
– mondta a megyei APIA képviselője, megjegyezve, az elhalálozások miatt csökken a jogosultak száma, és így értelemszerűen az évente kifizetett életjáradékok összértéke is. A rendszerben azok szerepelnek, akik 2006 decemberének végéig, tehát az utolsó határidőig bejelentkeztek abba a jogosultságot igazoló iratokkal.
Ezzel hozható összefüggésbe az is, hogy Hargita megyében viszonylag kevesen voltak az életjáradékosok. Az látszik, hogy egyfajta tagosítás végbement, tehát
számos földterületet egyesítettek a megyében, de ennek a magyarázata összetettebb annál, mintsem hogy ez csak a mezőgazdasági életjáradéknak lenne köszönhető
– válaszolta a megyei APIA szakembere arra a kérdésünkre, hogy a támogatás mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket az elmúlt húsz évben. A területalapú támogatás igénylésére vonatkozó adatok is igazolják azt, hogy sok földterületet egyesítettek a megyében, hiszen az elmúlt 15-20 évben a támogatásra jelölt összterület csak minimális mértékben csökkent, az igénylők száma viszont 30 000-ről 26 000-re csökkent, ami azt jelenti, hogy
kevesebb gazda birtokolja ugyanazt az összterületet.
Ez ugyan a mezőgazdasági életjáradéknak is köszönhető, de nem tulajdonítana ennek nagy jelentőséget. Az életjáradékot ugyanis azok igényelhették, akik birtoklevéllel rendelkeztek a 2005/247-es törvény megjelenése után, „és az elmondható, hogy
Az követően jó ütemet vett a birtoklevél-kibocsátási folyamat, és most már jóval nagyobb a birtoklevéllel, illetve időközben már telekkönyveztetett területekkel rendelkező földtulajdonosok száma, de korábban ez még nem így volt, és ez befolyásolta a folyamatot – magyarázta a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség munkatársa.
Lázár István arról is tájékoztatott, hogy
az elhalálozott életjáradékos személyek örökösei felvehetik az utolsó év elejétől az elhalálozásig tartó időszakra járó támogatást.
Ők ilyen esetben az örökösödési bizonylat és bankszámlakivonat birtokában kell felkeressék az ügynökséget, több örökös esetén pedig egy közjegyző előtt létrejött felhatalmazással, amellyel megbízzák az egyik örököst, hogy eljárjon az ügyben. Az örökösök október 15-ig kell bemutassák az APIA-nál az említett dokumentumokat.