Egyéb kategória

Így állnak a romániaiak az ország nyugati orientációját illetően

A felmérés kedden közzétett eredményei szerint a megkérdezettek 78,9 százaléka a nyugati szövetségi rendszerben (EU, Egyesült Államok, NATO) tartaná az országot, 7,8 százalék százaléka keleti partnerekre (Oroszország, Kína) váltana, 13,3 pedig nem tudja vagy nem válaszolt.

Az adatok szerint főként a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szavazói, a 60 év felettiek és a magas jövedelműek vélik úgy, hogy Romániának a nyugati szövetségi rendszerben kell maradnia.

A megkérdezettek 83,3 százaléka szerint Romániának az Európai Unióban kellene maradnia, míg 12,4 százaléka szerint Romániának ki kellene lépnie az EU-ból.

A nem válaszolók aránya 4,3 százalék.

Főként PNL és az USR szavazói, a felsőfokú végzettségűek és a magas jövedelműek értékelik pozitívabban Románia európai uniós tagságát.

A romániai polgárok 83,7 százaléka pozitívan vélekedik Románia NATO-tagságáról, míg 11,7 százalékuk kiléptetnék az országot a katona szövetségből.

A nem válaszolók aránya 4,6 százalék.

Főként az USR szavazói, a 60 év felettiek, a felsőfokú végzettségűek a bukarestiek értékelik pozitívabban Románia NATO-tagságát.

A megkérdezettek 84,6 százaléka egyetért, 13,1 százaléka pedig nem ért egyet azzal a kijelentéssel, miszerint Romániának meg kell védenie nemzeti érdekeit az uniós szabályokkal szemben, még akkor is, ha ez az uniós tagsággal járó előnyök egy részének elvesztését kockáztatja. A nem válaszolók aránya 2,3 százalék.

Főként a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesülésért Szövetség (AUR) szavazói, a 60 év felettiek és az alacsony jövedelműek értenek egyet ezzel a kijelentéssel. Nem értenek egyet az USR szavazói, a 30 év alattiak, a felsőfokú végzettségűek, a bukarestiek és a magas jövedelműek.

Ugyanakkor a romániai polgárok 65,7 százaléka egyetért a következő állítással: Az Európai Unión belül növelni kellene a tagállamok és csökkenteni az uniós szervek (Európai Bizottság, Európai Parlament) döntéshozatali hatáskörét. A válaszadók 24,4 százaléka nem ért egyet, 9,9 százalék nem tudja vagy nem válaszol a kérdésre.

A kijelentéssel főként az AUR szavazói értenek egyet. Nem értenek egyet az USR szavazói, a felsőfokú végzettségűek, a bukarestiek és a magas jövedelműek.

Végül, de nem utolsósorban

a románok 38,1 százaléka úgy véli, hogy Románia európai uniós tagsága túlságosan korlátozza a nemzeti függetlenséget, míg 52,4 százalékuk ennek ellenkezőjét gondolja.

A nem válaszolók aránya 9,5 százalék. Az előbbi kategóriába főként a PSD és az AUR szavazói, a 45 és 59 év közöttiek és a közalkalmazottak tartoznak, az utóbbiba pedig a PNL és az USR szavazói, a felsőfokú végzettségűek, a bukarestiek és az alacsony jövedelműek.

A telefonos felmérés 2025. augusztus 4-10. között készült 1107 fős mintán, a hibahatára ± 2.95 százalék.