Országszinten számos kárt okozott az elmúlt években az erdőket pusztító betűzőszú, amely az eddigi megfigyelések alapján elsősorban akkor szaporodik el, amikor egy hosszabb szárazság után legyengülnek a fák – fejtette ki lapunknak András Róbert, a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal vezetője.
Mint mondta, a kártevők elsősorban a monokultúrákat (különösképpen a lucfenyőt) támadják meg, de a vegyes ültetésű erdőkbe is átterjednek.
Egyelőre sajnos úgy néz ki, hogy azokban az erdőkben vannak a legnagyobb gondok, ahol korlátozták az erdőgondozást, vagyis az erdészek nem avatkozhatnak be a nagyobb károk megelőzése érdekében.
Rovarcsapdák, drónok
„Ezektől a rovaroktól teljesen megszabadulni nem lehet, de valamennyire kordában tarthatók. Ezért kell egy megfelelő rendszert kidolgozni” – magyarázta András. Kádár Rezső, a sepsiszentgyörgyi Pro Wood faipari klaszter menedzsere egy a témával kapcsolatos sajtótájékoztatón rámutatott,
közösen dolgozva kapták meg azt a kormány, illetve az Európai Unió által finanszírozott pályázatot, amelynek köszönhetően innovatív erdészeti megoldásokon dolgozhatnak a probléma mérséklése céljából.
Gyakorlatilag 1,6 millió eurót kaptak az elképzeléseik megvalósítására.
Az összegből közel hatszáz automata szúcsapdát fognak kihelyezni az erdőkben, ugyanakkor drónokat vásárolnak és kisebb meteorológiai állomásokat is létrehoznak a környezeti tényezők rögzítése érdekében.
A kutatás során Barssói Erdészeti Egyetem és a Szucsávai Ștefan cel Mare Egyetem munkatársai elemzik majd a terepen gyűjtött, illetve az említett berendezések által reális időben továbbított adatokat. Ezeket összevetve fognak elkészíteni egy tanulmányt a kártevők populációjának féken tartása érdekében. Utóbbi konkrétan azt jelenti, hogy idővel, a begyűjtött adatokat felhasználva előre tudják jelezni, hogy hol lehet a kártevők robbanásszerű növekedésére számítani, így időben beavatkozhatnak a beteg fák eltávolításával.
– magyarázták az előnyöket. Az ilyen jellegű beavatkozásoknak tehát nem csak ökológiai, de gazdasági haszna is lesz.
Tamás László, a Nagy-Küküllő Közbirtokossági Unió elnöke, aki a beruházásért pályázó start-up céget (Forestry Research Innovation) bejegyeztette, közölte, ők maguk is folyamatosan érzik, hogy egyre nagyobbak a környezeti károk. Ez tagjaikat ugyan elsősorban gazdaságilag érinti, de
az erdők pusztulása kihat a teljes társadalomra.
Eljutni a törvénymódosításokig
A kutatás 2-3 évet fog igénybe venni, az eredmények alapján összeállított tanulmányt pedig a környezetvédelmi minisztérium munkatársainak adják át – közölte a András Róbert. Ezt követően
a dokumentumra hivatkozva lehet előkészíteni az innovatív erdőgazdálkodáshoz szükséges törvénymódosításokat.
Az is fontos lehet, hogy a projekt során kísérleti jelleggel kiépített rendszereket máshol is használják majd a fák védelmére.
„Összességében azt gondolom, hogy ezt a projektet mindenképp végig kell vigyük, hiszen ilyen összetett innovációs megoldás eddig még nem volt sem Romániában, sem a környező országok területén” – szögezte le Kádár Rezső.