Aggasztó adatra hívta fel a figyelmet Barcs Kriszta magyarországi pszichológus és író a marosvásárhelyi Kultfeszten tartott előadásában:
a gyermekek többsége 9–11 évesen találkozik először pornográf tartalommal – többnyire véletlenül, az interneten felugró hirdetések révén.
Szerinte a szülők természetes vágya, hogy megvédjék gyermekük ártatlanságát, de tévhit, hogy a szexuális nevelés korai nemi élethez vezetne. Épp ellenkezőleg:
a megfelelő tájékoztatás felelősebb hozzáállást eredményez.
Nem tudjuk megvédeni a gyerekeket, de felvértezhetjük
Európa számos országában – például Hollandiában vagy a skandináv államokban – külön hetet szentelnek az iskolákban a szexuális felvilágosításnak, míg Magyarországon és Romániában továbbra is elhanyagolják ezt a témát a közoktatásban. Ennek is következménye, hogy
Románia az EU élén áll a kiskorú anyák számát tekintve: ezer szülésből 93 kiskorúhoz köthető, míg Hollandiában ez az arány mindössze négy.
Barcs Kriszta szerint ahol nincs tabu, ott a szexualitás sem válik tiltott, túlzottan izgalmas témává, így a kamaszok könnyebben tudnak más dolgokra figyelni. Azok a gyerekek, akik megfelelő felvilágosítást kapnak, védettebbek a nemi betegségekkel, a nem kívánt terhességgel, de még a szexuális ragadozókkal szemben is – fogalmazott a szakember.
A pszichológus hangsúlyozta: a szülő kulcsszereplő a felvilágosításban, hiszen ismeri a gyerekét és tudja, hogyan fogalmazzon az életkorának megfelelően. Ugyanakkor
a mai szülők generációja maga sem kapott ilyen jellegű útmutatást, így nehezebb számukra a továbbadás.
Az iskola szerepe sem kielégítő, a szakember „kényszeretetéshez” hasonlította, hiszen a biológiaóra pusztán az anatómiai ismeretekre szorítkozik, mást nem kap a gyerek, „ha eszi ezt, ha nem”. A média viszont túlstimulálja a gyerekeket.
A pornó pedig egy kattintásra elérhető, gyakran durva és erőszakos tartalmat közvetít, ami torz képet ad a szexualitásról.
„Megvédeni nem tudjuk ettől a világtól, de felvértezhetjük a gyerekeinket” – véli a pszichológus.
Nem egy nagy beszélgetés ez, hanem több kisebb
A felvilágosítás nem egyetlen nagy beszélgetést jelent kamaszkorban, hanem folyamatos párbeszédet. Már kisgyerekkorban elkezdődik azzal, ahogy a szülő a gyerek testéhez viszonyul, megtanítja neki, hogy joga van nemet mondani. Óvodáskorban természetes a kíváncsiság a nemi különbségek iránt, de
ha túlzottan erotikus játékok jelennek meg (például orális szex utánzása), az arra utalhat, hogy a gyermeket valamilyen külső hatás érte – ilyenkor érdemes odafigyelni
– figyelmeztet Barcs Kriszta.
Kisiskolás korban (6–9 év) már részletesebben beszélhetünk a születésről és a testi változásokról, hiszen
egyes lányok akár kilencévesen menstruálni kezdenek, de a fiúknak is meg kell tanulniuk, mi történik a női testben.
A prepubertás időszakában különösen fontos az egyéni különbségek elfogadása, míg kamaszkorban már az etikus kapcsolatok kérdései is felmerülnek.
A szexualitás tanult folyamat – hangsúlyozta Barcs Kriszta –, amelyben a fiataloknak meg kell tanulniuk döntéseiket tudatosan meghozni. A 15–18 éves korosztálynál már az érzelmi háttér és a párkapcsolati dinamika is előtérbe kerül. Ekkor kell megtanítani őket arra,
-
hogyan ismerjék fel a bántalmazó kapcsolatokat,
-
hogyan mondjanak nemet,
-
és miként tartsák tiszteletben mások határait.
A szülővé válásról is reálisan kell beszélni, nem idealizált képet közvetíteni – figyelmeztet a pszichológus, aki szerint a szexuális nevelésben mindig ugyanazokat a témákat járjuk körbe, csak mindig részletesebben és a saját életkoruknak megfelelően.