Egyéb kategória

Több bocsot nevelnek a medvék, mint valaha – szakembereket kérdeztünk az okokról

Különböző szakmájú, de erdőn-mezőn sűrűn járó embereket kérdeztünk a medvepopulációval kapcsolatos tapasztalataikról, próbálva tisztázni a felmerülő ellentmondásokat is.

Kiss Attila, a Katrosa Vadászegyesület igazgatója megerősítette, hogy saját vadászterületükön, ami több mint 65 ezer hektár, ő maga is megfigyelt legalább öt-hat négybocsos anyamedvét, és már a hárombocsosból is több van, mint a kétbocsosból. Kollégái megfigyeléseinek eredményei ezt a számot még tovább növelhetik. A megkérdezett szerint ez azért van, mert – a közhiedelemmel ellentétben – a vadak élettere az állománnyal egy időben nagyon megnőtt.

Noha a közvélemény szerint a kivágott erdők miatt egyre csökken a medvék élőhelye, az inkább nő,

mert a legelők legalább 15–20 százaléka beerdősödött, az irtásokon is hamar teret foglal a málna, a szeder, a medvéknek bőséges táplálékot kínálva.

Három-négy év alatt ezeken a helyeken annyira megnőnek a csemeték (az újraültetésből vagy a maguktól sarjadtak), hogy jó búvóhelyet kínálnak a nagyvadaknak. És ha ez nem lenne elég,

egyre több medve húzódik le a települések környékére, mert ott könnyen hozzájuthat a táplálékhoz

– beszélgetésünk időpontjában is épp egy teljesen letarolt barátosi napraforgótáblához ment helyszíni szemlére Kiss Attila, elmondása szerint ott előző este hét-nyolc medvét figyeltek meg. Már harminc évvel ezelőtt is tudtak öt bocsot ellett medvéről, de valószínűleg nem mindegyik érte meg a felnőttkort – tette hozzá a Katrosa Vadászegyesület vezetője.

Fodor István, Bodok község polgármestere és a bodoki vadásztársaság elnöke is egyetért Kiss Attilával. Elmondása szerint

30 éve nagyon ritka volt, amikor két boccsal tűnt fel egy medve, egyszerre inkább csak egy utódot tudtak felnevelni a nőstények.

A vadászokkal ellentétben Szász István Endre mikóújfalusi állatorvos szkeptikusan viszonyult az információhoz. „Nem tudom megerősíteni, hogy a négybocsos anyamedve egyre sűrűbben előfordulna, hogy ez egy tendencia lenne. Nem igazán látunk olyan esetet, hogy mind a négy megérje a kétéves kort.”

Sokféle oka lehet annak, ha egy bocs önállósodása, vagyis kétéves kora előtt elpusztul: akár egy keményebb téli időszak, táplálékhiány is közrejátszhat ebben, de leeshet egy fáról, megfoghatják a juhászkutyák vagy baleset áldozata is lehet – sorolta az állatorvos.

Ha mégis vannak ilyen esetek, akkor viszont akár az is lehet a tényállás, hogy az anyamedve egy vagy akár két elárvult bocsot is örökbefogadott, mert ilyen előfordulhat az állatvilágban.”

Ennek ellenére, Szász István Endre szerint manapság jó esély van arra, hogy több fiatal állat, még a gyengébbek is sikeresen megérjék a felnőttkort, mert a vadak egyre több és jó minőségű élelemhez jutnak. Nem a vadászok által kihelyezett élelemről van szó, hanem arról, hogy a melegedő éghajlatnak köszönhetően mennyivel elterjedtebb a kukorica termesztése nálunk és az milyen könnyen elérhető az erdei állatok számára.

Péter Levente, a Mikes-birtok vadőre több mint tíz éve munkaideje nagy részét terepen, erdőn-mezőn tölti. Ő úgy látja, bár előfordulhat, hogy négy boccsal tűnik fel egy medve, a megfigyelések szerint idővel egy-kettő „kiesik” közülük, és még a kettőből is elpusztulhat az egyik valamilyen módon. Nemcsak a könnyű táplálék miatt vonul le az anyamedve a lakott települések közelébe, hanem biztonsági okokból is: kicsi bocsokkal biztonságosabb, a nagy hímektől védettebb terepet jelent a falvak közelében levő kukorica- vagy napraforgótábla.