Egyéb kategória

Főként beígért, de meg nem kapott bérpótlékok miatt tiltakozik a Sanitas szakszervezet

Az országszerte több mint százezer, Hargita megyében pedig mintegy kétezer tagot számláló szakszervezet azért lépett japánsztrájkba, mert

a kormány képviselői nem voltak hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni az egészségügyben dolgozók érdekvédelmi tömörüléssel.

Amint azt Nyulas Emmától, a Sanitas Hargita megyei vezetőjétől megtudtuk, a szakszervezetnek számos követelése van, közülük több olyan bérpótlékokra vonatkozik, amelyekről törvény született, mégsem kapták meg a juttatást az egészségügyben, illetve a szociális rendszerben dolgozók. Kifogásolják, hogy a szociális rendszerben dolgozók számára 1150 lejes bérpótlékot ígért meg a kormány a járvány elején – amikor a szociális otthonok alkalmazottai úgy dolgoztak váltásban, hogy 14 napos karantén után két hétre beköltöztek az otthonokba –, ám azt később elvetették, majd

2500 lejes veszélyességi pótlékról döntöttek, az erről szóló törvény érvénybe is lépett, ám azt a juttatást sem kapták meg az arra jogosultak.

Az áprilisi, májusi időszakra biztosított pótlékot egyébként Hargita megyében az egészségügyi rendszerben is kevesen kapták meg, ugyanis itt később robbant be a járvány, mint az ország más részein, utóbb viszont már senki sem kaphat veszélyességi pótlékot – nehezményezte a szakszervezet megyei vezetője, hangsúlyozva, hogy

az egészségügyben dolgozók fizikai és pszichés szempontból egyaránt nagyon megterhelő munkát végeznek már hónapok óta.

Elmaradt a járványhelyzet kihirdetése

A járvány idejére járna a koronavírusos betegekkel dolgozó egészségügyi személyzetnek egy 55-től 85 százalékig terjedő bérpótlék is, azt viszont azért nem kaphatják meg, mert

az egészségügyi miniszter nem hirdetett járványhelyzetet, így a kórházak vezetőségének nincs jogalapja a pótlék folyósítására.

Utóbbival kapcsolatban személyesen is megkérdezte az egészségügyi minisztert a csíkszeredai látogatása alkalmával, ám nem kapott rá választ a tárca vezetőjétől – mondta el Nyulas Emma.

A japánsztrájkhoz vezető problémák felsorolását azzal folytatta a szakszervezet megyei vezetője, hogy az államelnök is megígért egy 30 százalékig terjedő bérpótlékot a koronavírusos betegek kezelésében, ellátásában részt vevő egészségügyi személyzet számára, ám

miután a kórházakban elkészítették az érintett alkalmazottak beosztására vonatkozó egyénenkénti, órákra lebontott kimutatásokat három hónapra visszamenőleg, a pénzügyminisztérium bejelentette, hogy nincs pénz a pótlékok kifizetésére, így azt sem kapták meg.

A szakszervezet azt is követeli, hogy az állam biztosítson elegendő védőfelszerelést az egészségügyben dolgozók számára, továbbá, hogy a bérpótlékokat egységesítse a szaktárca, ne legyen a juttatásnak évenként változó értéke, ugyanakkor

kérik a 2020-as évre járó üdülési jegyeket is.

A betegellátást nem akadályozza a sztrájk

A Sanitas által elrendelt japánsztrájk három napig tart, ebben az időszakban a védőruhában dolgozó egészségügyi alkalmazottak

kék karszalagot viselnek, azok pedig, akik nem kell rendszeresen átöltözzenek, a Sanitas-os karszalagot viselik, a kórházi részlegek bejárati ajtóira pedig kifüggesztették a szakszervezet követeléseit

– ismertette a tiltakozás részleteit Nyulas Emma. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a japánsztrájk a betegellátást egyáltalán nem érinti és semmiben sem akadályozza, a kórházakban a munka ugyanúgy zajlik a tiltakozás idején is, mint máskor.

A szakszervezet vezetősége jövő héten, egy online megbeszélést követően dönt a tiltakozás esetleges folytatásáról.