Advent harmadik vasárnapja utáni kedden már várták a regösöket Sepsiszentgyörgy központjában:
kicsik és nagyok egy tömegbe tömörülve, lámpásokkal és zörgőkkel vágtak neki a városnak, hogy az útjukba kerülő embereknek boldog ünnepet kívánjanak.
A gyereksereg és szüleik szokásosan a Míves Háznál gyülekeztek. Benkő Éva, a Guzsalyas Alapítvány Orbán Balázs-díjas munkatársa, a regölés szervezője már várta a társaságot, de még mielőtt a felvonulás elkezdődött volna, kérésünkre elmesélte, honnan is ered a hagyomány. Mint mondta:
a regölés régi, a kereszténység előtti korban gyökerező népszokás.
„Mi a Székelyudvarhely mellőli, kénosi regölés szövegét elevenítjük fel, amely tele van jókívánságokkal, nagyon vicces fordulatokkal. Ott a mai napig a friss házas férfiak szoktak eljárni házról házra regölni. Én úgy gondoltam, hogyha a gyermekekkel megismertetjük a lélekből való éneklés örömét, akkor felnőtt korban ezt ők tovább viszik. Ezért merészkedtem behozni ide Sepsiszentgyörgyre ezt a vicces, kedves szöveget” – emelte ki.
A kicsiket arra kérte, érkezzenek zörgőkkel, lámpásokkal, hiszen ezek hozzátartoznak a regölés hagyományához.
– fűzte hozzá a szervező.
Különleges zeneszerszám például a köcsögduda, amellyel a gyerekek most megismerkedhettek. Ez tulajdonképpen egy cserépedény, amelyre ráfeszítettek egy bőrt, a közepébe bekötöttek egy nádpálcát, és azt húzogatva hangot csaltak elő belőle. Ez – mint ahogy Benkő Éva is magyarázta – a dudának az őse.
A karácsonyi regölés három évtized alatt fontos részévé vált az ünnepvárásnak, a lelki készülődésnek. Az apróságok felkészülten érkeztek, jól tudták a regöséneket, és a hagyományos karácsonyi dalokat is.
Szüleikkel együtt, ötven-hatvan fős tömeget alkotva, Benkő Évával és a Folker Együttes zenészeivel együtt sötétedéskor elindultak a főtér felé.
Az úton mindenkit köszöntöttek, aki mellett elhaladtak, jókívánságaikkal mosolyt csaltak a vásárosok arcára is.
A városháza épületénél Sztakics Éva és Tóth-Birtan Csaba alpolgármesterek várták őket. Felcsendült a kénosi regösének, messze elhallatszott a de hó reme, róma, és végül a város elöljárói is viszonozták a köszöntést, mézes süteményt és szaloncukrot kínáltak nekik útravalóul.
A regösök innen a hagyományhoz híven a György családhoz vonultak, hogy őket is köszöntsék, kívánjanak nekik békés, boldog karácsonyt.