Korlátozza a magánnyugdíj típusú megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét az a törvény, amelyet hétfőn hirdetett ki az államelnök. A teljes összeg csak egy részét lehet egyszerre felvenni, a többit havonta utalják. De mégis mennyit és meddig?
A magánnygudíjak kifizetésére vonatkozó, hétfőn kihirdetett jogszabály szerint a nyugdíjba vonuló munkavállalók
-
magánnyugdíj-megtakarításuk legfeljebb 30 százalékát vehetik fel „előlegként” egy összegben,
-
a többit nyolc év alatt havi részletekben kaphatják meg,
-
vagy ehelyett élethosszig tartó életjáradékot választhatnak.
A magánnyugdíjalapból havonta folyósítandó járandóság összege
csak abban az esetben haladhatja meg a szociális minimálnyugdíj (jelenleg 1281 lejes) értékét, ha a jogosultnak nagyobb megtakarítása gyűlt össze, mint amit nyolc évre elosztva ki lehet fizetni
– írja az MTI. A kedvezményezett korábbi elhalálozása esetén örökösei kapják meg egy tételben nyugdíjmegtakarításának kifizetetlen részét.
Akinek a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarítása nem éri el a szociális minimálnyugdíj tizenkétszeresét (vagyis kevesebb mint egy év alatt kifizethető), az továbbra is egy tételben veheti fel a teljes összeget.
Az életjáradékként fizetendő magánnyugdíj összegéről a járandóság folyósítására kiválasztott magánnyugdíjpénztár köt megállapodást a megtakarítás birtokosával. A megállapodásoknak több változata lehetséges, beleértve azt is, hogy a kedvezményezett elhunyta esetén özvegye számára fizessék tovább életjáradékként a magánnyugdíj egy bizonyos hányadát.
Az országban egyébként éles társadalmi vitát váltott ki a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozása, amelyet első körben parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbált életbe léptetni tavaly ősszel az Ilie Bolojan miniszterelnök vezette négypárti kormány.
A megtakarítások egy tételben történő kifizetésének beszüntetése ellen a román legfelsőbb bíróság (ICCJ) és az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is alkotmányossági óvást emelt, arra hivatkozva, hogy a magánnyugdíj-megtakarítás magántulajdon, amelynek kezelésénél felügyeleti kötelezettsége van az államnak, de nem rendelkezhet felette. Az alkotmánybíróság azonban
elutasította az érvelést olyan alapon, hogy az egy tételben történő kifizetés szerinte ellentétes a „nyugdíj” fogalmával.
A román alkotmánybíróság éppenséggel azt minősítette alkotmánysértő diszkriminációnak, hogy a rákbetegségben szenvedő nyugdíjasokkal kivételt tegyenek és nekik – a törvény eredeti változata szerint – egy összegben kifizessék megtakarításukat.
A bukaresti parlament decemberben törölte a kifogásolt előírást,
a törvény egy év múlva lép hatályba.
Az eddig hatályos szabályozás szerint a magánnyugdíj-megtakarításokat egy összegben fel lehet venni, vagy a jogosult döntése szerint a nyugdíjalap legfeljebb öt év alatt, havi részletekben fizeti ki a megtakarítást.
Románia 2008-ban vezette be a hárompillérű nyugdíjrendszert, amelynek értelmében
-
a 35 év alatti alkalmazottak béréből levont nyugdíjjárulék egy törvény által meghatározott részét (2024. január 1-je óta a bruttó 4,75 százalékát), egy általuk kiválasztott magánnyugdíjalaphoz kell irányítaniuk (második pillér),
-
míg a fennmaradó rész (a bruttó bér 20,25 százaléka) továbbra is az állami nyugdíjpénztárhoz (első pillér) kerül.
-
A hazai nyugdíjrendszer harmadik pillére az önkéntes magánnyugdíj-biztosítás, ami a járulékbefizetéstől független, a biztosítók és ügyfeleik közti megállapodások által szabályozott megtakarítási lehetőség.
Romániában tavaly mintegy 8,3 millió állampolgárnak volt kötelező és mintegy 830 ezernek önkéntes magánnyugdíj-megtakarítása.