A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a SAFE uniós védelmi hitelprogram jelentős pénzügyi előnyt jelent Románia számára, mivel
lehetővé teszi, hogy a már korábban jóváhagyott, többéves haderőfejlesztési terv egyes elemeit kedvező feltételekkel, európai forrásból valósítsák meg.
Emellett a hitelek felhasználása komoly kihívást is jelent a hazai védelmi ipar számára, amelynek rövid határidőn belül kell termelési kapacitásokat létrehoznia vagy újraindítania – ismerteti az Agerpres.
A miniszter szerint a SAFE egyik fő hozadéka a román hadiipar „felélesztése”: a program keretében nyugati technológiával rendelkező külföldi cégek és hazai vállalatok működnek együtt azzal a céllal, hogy
a román gyártókapacitások hosszabb távon más fegyverkezési programokban is használhatók legyenek.
Miruță elmondta, hogy a 21 beruházás közül tízet más országokkal közösen, 11-et pedig Románia önállóan valósít meg. Közlése szerint a román hadsereg hat uniós tagállammal együtt szerez be Mistral légvédelmi rakétákat, valamint H225M típusú, többfeladatú katonai helikoptereket, Franciaországgal közösen radarrendszereket, Németországgal együtt pedig olyan légvédelmi és vezetési-irányítási rendszereket, amelyek a Patriot-rendszer képességeit egészítik ki.
A listán szerepelnek többek között:
-
Piranha 5 típusú, 8×8-as páncélozott szállító harcjárművek,
-
lánctalpas gyalogsági harckocsik (MLI),
-
közepes és rövid hatótávolságú légvédelmi rakétarendszerek,
-
V-SHORAD légvédelmi rendszerek,
-
katonai járőrhajók és tengeri légvédelmi rendszerek,
-
hajófedélzeti csapásmérő rakéták (NSM),
-
MANPADS hordozható légvédelmi rakéták,
-
felderítő és megfigyelő drónrendszerek, valamint
-
integrált katonai célú szoftverek (C4ISR).
A miniszter szerint a haderőfejlesztési tervek kiterjednek a kiképzési és szimulációs rendszerek, a NATO-szabványú gyalogsági fegyverzet, valamint a 35 milliméteres légvédelmi lőszerek beszerzésére is.
Miruță kijelentette: a SAFE-program sikerének kulcsa az lesz, hogy a román védelmi ipar képes-e tartósan megfelelni a gyors ütemű gyártási és technológiai követelményeknek, és a most létrejövő kapacitások képesek lesznek-e a jövőben is fenntartható módon működni.