A Salamon Ernő Gimnázium dísztermébe 150 személy fért volna be, a legtöbb szék azonban üresen maradt, az érdeklődők száma a negyvenet sem érte el, és ebbe beletartozott néhány RMDSZ-es önkormányzati képviselő is. Ellenben az EMSZ részéről senki nem volt jelen. Az asztalnál Nagy Zoltán polgármester és Bende Sándor parlamenti képviselő foglaltak helyet.
Felvezetésként a polgármester ismertette a helyi adók emelésével kapcsolatos tudnivalókat. Elmondta, a tavaly megjelent 239-es törvény adóemelésre kötelezte az önkormányzatokat, és büntetést kaptak volna azok, amelyek ezt nem hajtják végre – ilyen azonban nem volt, mindenki bevezette az előírt emeléseket.
Az adóemelés minimális mértékének meghatározása mellett számos kedvezményt is eltörölt a kormány.
Gyergyószentmiklós önkormányzata a kötelező értéken felül nem emelt adót.
– hangsúlyozta az elöljáró.
Hozzátette, azok a települések, amelyek most csökkentésről beszélnek, korábban az állami minimum fölé emelék az adókat, most ebből a többletből vennének vissza. Mivel Gyergyószentmiklóson ilyen plusz emelés nem történt, nincs mód az adócsökkentésre. Azt sem lehet elérni, hogy például a fogyatékkal élők visszakapják a kedvezményeket: jelen állás szerint adómentességük sem hozható vissza. Ezt
egy támogatás bevezetésével kompenzálnák, amelynek tervezetét közvitára bocsátották és márciusban fogadhatják el.
Gyergyószentmiklóson 274 személyt érint ez.
Szó esett a petícióról is, amelyet Székelyudvarhellyel és Csíkszeredával közösen juttatnak el Ilie Bolojan miniszterelnöknek. Ebben azt kérik, hogy az önkormányzatok indokolt esetben év közben is módosíthassák a helyi adókat és illetékeket, valamint állítsák vissza a fogyatékkal élő és mozgássérült személyek számára korábban biztosított adókedvezményeket.
A polgármester tételesen ismertette azt is, hogy egy-egy lakás vagy autó adója mennyivel nőtt. Ezt követően Barabás Csaba moderátor adott teret a megjelentek kérdéseinek.
Több területtulajdonos amiatt szólalt fel, hogy nem idén, hanem már egy éve jelentősen megnőtt a külterületek adója, amelyre most rájött az idei kötelező emelés. A polgármester válaszában elmondta, hogy a kétszeres emeléssel is a minimálisan alkalmazható intervallumban van ez az adónem a városban.
Felvetődött az is, hogy ha Gyergyószentmiklós nem lenne municípium rangú település, kevesebb adót kellene fizetni.
Nagy Zoltán elmondta: így is nehéz politikai küzdelmeket kell folytatni azért, hogy a pénzügyi hivatal és a bíróság megmaradjon a városban, ezek biztosan elvesznének a municípiumi rang nélkül. De az sem elhanyagolható szempont, hogy az utóbbi időszakban több tízmillió lej jutott a városba a municípiumi rangnak köszönhetően.
Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy bár a lakónegyedek az „A” zónába tartoznak, vagyis más városrészekhez képest több adót kell fizetni, a közművesítés során felásott utak miatt a körülmények nem jobbak (illetve inkább rosszabbak), mint az aszfalt nélküli utcákban. A polgármester közölte:
készül egy tervezet a több mint 20 éve létező helyi adózási rendszer megváltoztatására.
Ennek lényege, hogy azokban az utcákban lesz magasabb az adó, ahol a közművesítés, aszfaltozás, járda és hasonlók elkészültek, és kevesebb ott, ahol ezek hiányoznak. Ez 2027-től léphet hatályba. Jó hírt is közölt: ebben az évben lezárul a közművesítés, helyreállítják a felásott útszakaszokat.
Bende Sándor a helyi hatáskört meghaladó parlamenti és kormányzati döntések hátteréről osztott meg információkat. Elmondta: meglátása szerint, ha meg is engedi a kormány az adócsökkentést az önkormányzatoknak, valószínűleg csak ott teszi, ahol a kötelező minimumnál nagyobb volt az emelés. Ugyanakkor a kedvezményekből sikerülhet valamennyit visszaadni.
Megjegyezte azt is, hogy idén várhatóan kevesebb pénz jut majd fejlesztésekre, a beruházások nehézkesebbek lesznek, mivel az országnak ebben az évben 6 milliárd euró hiteltörlesztést kell teljesítenie.