Székelyudvarhelyen egy közel ezer fős leépítési hullám zajlik a textiliparban, a dolgozók egy részét már a nyáron elbocsátották, illetve több száz alkalmazottnak az októberi, novemberi időszakban bontják fel a munkaszerződését.
A munkaerőpiaci válság több szempontból is érzékenyen érintheti a várost.
Mivel a jövedelemadókból származó összegek a települések legnagyobb adóbevételei közé tartoznak, nagyon fog hiányozni a városkasszából a textiliparból elbocsátott több száz alkalmazott után fizetett, jövedelemadóból származó bevétel – mondta megkeresésünkre Geréb László, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság székelyudvarhelyi szervezetének, valamint a Rega Régiókutató Egyesületnek az elnöke, megjegyezve, hogy Székelyudvarhely költségvetésének is közel harminc százalékát ezek a bevételek alkotják.
Emellett ennek az ezer embernek az elmaradt fizetése fogyasztói oldalon is érződni fog a város és a környékbeli üzletek forgalmában, hiszen annyival kevesebbet fognak költeni. Ugyanakkor attól is tartani lehet – folytatta a felmerülő problémák sorolását –, hogy
a mintegy ezer elbocsátott alkalmazottból azok, akik nem találnak munkát, külföldre vándorolnak szerencsét próbálni. Ha 300-400-an hasonló lépésre kényszerülnek, az demográfiai szempontból is fájó veszteség lenne Székelyudvarhely számára.
Geréb László szerint a városvezetés leghatásosabban egy válságstáb felállításával tudná kezelni a problémát, a kidolgozandó rövidtávú, célirányos válságtervnek pedig a része kellene legyen az, hogy befektetőket, illetve hasonló profilú vállalkozásokat keresnek meg, továbbá a munkaerő-elhelyező központoktól tájékoztatást kérnek arról, hogy milyen munkaerőre van szükség a környéken, és szükség esetén ennek megfelelő átképzéseket lehetne szervezni.
Ugyanakkor javasolt lenne felmérést készíteni az állástalanná váltak körében arról, hogy milyen képesítéssel rendelkeznek, és milyen terveik, lehetőségeik vannak az elhelyezkedésre. A gazdasági szakember tudomása szerint egyébként nem csak a várost, hanem a környező településeket is érinti a székelyudvarhelyi textilipari leépítés, hiszen az elbocsátottak közel 50 százaléka nem székelyudvarhelyi, hanem a környékbeli településeken él. Ugyanakkor úgy tudja, hogy
az elbocsátottak közül az irodai munkát végzők egy részét azonnal felszippantotta a munkaerőpiac, ők könnyebben munkát találtak helyi cégeknél.
A problémával kapcsolatban kerestük Gálfi Árpád polgármestert is, ám ő pihenőszabadságát tölti, nem értük el. A városháza szóvivője, Zörgő Noémi kérdéseinkre azt válaszolta, hogy
a városháza képviselői több hete tárgyalnak egy befektetővel, akinek a vállalkozása átvenné az állástalanná vált dolgozókat.
Nagyon előrehaladott fázisban vannak a megbeszélések, de egyelőre több részletet nem közölhetnek, a közeljövőben ad majd ki bővebb tájékoztatást a témában a városháza, ha megállapodásra jutnak a beruházóval – mondta a szóvivő.