Egyéb kategória

Két sors, egy történet – mesejáték az összetartozásról

Emlékszel? – kérdezik egymástól a darab főszereplői, Ábránd és Csombor, amikor egy váratlan helyen újra egymásra találnak. És emlékeznek megállíthatatlanul. Mert van mire emlékezni, hiszen gyerekkorukban elválaszthatatlan barátok voltak. Ebből az emlékfűzérből áll össze a barátságuk története, az előadást február 28-án mutatják be a Stúdió Moziban.

Mi marad az emberből, ha lehull róla a fiatalság? Mi tart meg minket a világban, mikor körülöttünk folyamatosan minden változik? Mi az a titkos szál, ami két sorsot összefűz egyetlen történetté? – ezek a kérdések foglalkoztatták az alkotókat.

„Az előadás három művészeti forma fúziójával operál, a tánc, a szöveg és a bábjáték összjátékából próbál létrehozni egy sajátos nyelvet”

– írják a beharangozóban, melyből az is kiderül, hogy az előadás nem csak két ember kapcsolatáról szól, a barátság itt metaforává válik: az emberi összetartozásé, a közös emlékezés hatalmáé, az idővel való kibékülésé. Egy élet végén, amikor már nem lehet új történetet írni, az válik fontossá, hogy kivel osztottuk meg a régieket.

„Egy ideje elkezdtem azt a fajta projektet a gyerekelőadások kapcsán, hogy nem egy már egy meglévő, gyerekdarabot rendezek meg, hanem írunk valami olyant, ami a mai gyerekek számára kicsit érzékenyebben szólal meg, mint a nagy klasszikus mesék. Így készült a Szép új világ című produkció is a Bekecs Táncszínháznál, és ezen az úton mentünk tovább Szabó Attila íróval. Ott a környezetvédelem volt a tematika és azt dolgoztuk fel, itt a barátság fontosságáról beszélünk mai eszközökkel, egy összművészeti előadás keretében, ami bábokat használ, táncot, zenét, éneket és szöveget” – magyarázta Györfi Csaba, az előadás rendezője és koreográfusa.

Mint mondta, azért is tartották fontosnak ezzel a témával foglalkozni, hogy a gyerekek megértsék, mennyire szükségünk van arra, hogy legyenek körülöttünk olyan emberek, akikre számíthatunk, és akikkel megoszthatunk mindent.

„Az előadásban egy olyan kapcsolatot veszünk górcső alá, ami az öregség, a halál pillanatában is még mindig ott van, és innen nézünk vissza.

Ebből a helyzetből kezdenek visszaemlékezni az öregek, hogy miket éltek meg együtt, és mennyire fontos az, hogy kitartottak egymás mellett. Ezt mutatjuk meg, és tesszük ezt játékkal, humorral, mert egy kapcsolat sem felhőtlen, és nemcsak az idillt mutatjuk, hanem a játékosságát és a kapcsolat buktatóit is. Azt, hogy melyek azok az akadályok, amelyeken mégis túl tudtak lépni, és meg tudták vívni együtt ezt a csatát, és mindig kitartottak egymás mellett.”

Györfi Csaba kiemelte, a digitális világ térhódításával egyre inkább hangsúlyozni kell, mennyire fontosak a személyes találkozások.

„Bízom abban, hogy az ő fiatal életükben ez ott van, csak nem feltétlenül látják meg, pont azért, mert a digitális világban egy gombnyomással »kikapcsolunk« valakit az életünkből. De ott vannak ezek a személyes kapcsolódások, ezek a társak, a kapaszkodók, csak már nem úgy értékeljük őket, ahogy kellene. És erre szeretnénk hangsúlyt fektetni az előadással, hogy lássuk meg ezeket a kapcsolódásokat és értékeljük.”

Györfi Csaba rendezésében a 2023-ban mutatták be Székelyudvarhelyen Pintér Béla Parasztopera című balladisztikus darabját, amely ugyancsak a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójaként jött létre.

„Az volt az első számú szempont, mivel koprodukcióról beszélünk, hogy úgy alakuljon ki egy összművészeti előadás, hogy minden egyes szegmenségben jó feladatokat és jó helyzeteket kínáljon a táncosoknak, a színészeknek és a bábosoknak is, mert bábokat is használunk ezúttal. Kiegészíti egymást a tánc, a zene, a szöveg, ebből az összhatásból építettük ezt az egészet. Egy laza szövetünk van, hozzá egy pontosan kidolgozott sztoryline, és ahogy a koncepció kívánja, úgy jön hozzá a zene, tánc, ének, szöveg” – avatott be.

A Barátságunk története című produkciót február 28-án mutatják be, márciusban pedig a Süsü, a Pumukli, a Füles, a Kis herceg, a Vuk és a Nyilas Misi bérlettel rendelkezőket várják ez előadásokra.

Szabó Attila: Barátságunk története
Játsszák: Csombor – Esti Norbert; Ábránd – Jakab Tamás; Konferanszié, Szőranya, Tornatanár, Bulibáró, Kócs, Mentál, Földanya – Mezei Gabriella; Misztéria – Barabás Xénia-Abigél; Prüdália – Lanstyák Ildikó; /Verzita – Lukács Emőke; Virgidzsina – Veres Orsolya.
Csecsemők, Kisdiákok, Kamaszok, Ügynökök, Öregek – az Udvarhely Néptáncműhely táncosai
Dramaturg: Vass Szandi m.v.
Jelmeztervező: Cristina Breteanu m.v.
Bábtervező: Majoros Gyula m.v.
Zeneszerző: Pál Attila
Ügyelő: Gudor Hunor
Rendező-koreográfus: Györfi Csaba m.v.