A többlépcsős árvízvédelmi rendszer kiépítésének lényege, hogy biztonságban legyenek a lakók, továbbá, hogy
a későbbiekben elkerülhető legyen a Korond-patak sótartalmának jelentős megnövekedése
– fejtette ki a parajdi kultúrotthonban tartott lakossági fórumon Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Mint mondta, a 332 millió lej értékűre becsült építménynek két fontos eleme van:
-
egy zárható gát, amellyel fel lehet fogni a nagyobb vízmennyiséget és azt majd kontrollált módon kiengedhetik,
-
valamint egy földalatti részekkel is rendelkező elterelő csatorna.
Utóbbival szükség esetén teljesen kivezethetik a Só-szorosból a vizet, majd valamivel lennebb visszaengedhetik azt a patakmederbe.
Az árvízvédelmi rendszer kiépítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a későbbiekben munkálatokat lehessen végezni a bányánál.
A projekthez szorosan kapcsolódik az a Só-szorosban kiépítendő betonmeder is, amely 50 m³/s vízmennyiséget tud elvezetni. Ennek a megvalósítása egyébként az Országos Sóipari Társaság (Salrom) feladata,
a munkát a tározó megépítésével párhuzamosan kell elvégezni.
A tájékoztatón jelen volt az árvízvédelmi rendszer megtervező szakember is, aki a műszaki részletekbe avatott be. Az ő szavait fordította magyarra a jelenlévőknek Pásztor Sándor vízügyi szakértő. Kiderült, hogy
6 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározót hoznak létre a Só-szoros, valamint Felső- és Alsósófalva között.
A helyszínt úgy választották ki, hogy a Korond-patak befolyásainak vizét is tudják befogni. A tervek elkészítésekor 207 m³/s maximális vízhozammal számoltak.
Összességében 12 méter magas völgyzáró gátat fognak építeni,
-
a terület bal oldalán lesz egy több mint két kilométer hosszú töltés, ami az alsósófalvi háztartásokat védi meg,
-
valamint egy másik, ami az Alsó- és Felsősófalva közötti út biztonságát szolgálja.
Normál esetbe a patak a tározó közepén fog folyni a 20 m³/s vízhozamot elbíró, megerősített medrében. Ezt figyelembe véve egy utat fognak kiépíteni, amelyen a gazdák megközelíthetik a tározó belső részén lévő mezőgazdasági területeiket.
Elhangzott az is, hogy minden engedélyt sikerült beszerezni a megvalósításhoz, már csak kivitelezőt kell találni és ezt követően – ideális esetben – nyáron elkezdődhet az építkezés.
Először maga a víztározó fog megépülni – vélhetően jövőre be is fejeződik –, majd az elvezető csatorna.
A teljes munkálat megvalósításához nagyjából három évre lesz szükség.
A gazdák gyakorlatilag használhatják a tározó területén belül lévő területeiket, így azokra nem kapnak kártérítést – hangzott el.
Csak azon területeket sajátítja ki az állam, amelyre építkezni fognak. Ezen telkekért négyzetméterenként átlagosan négy eurót kapnak a tulajdonosok.
Fontos tudni, hogy csak tisztázott jogviszonyú területekre lehet igényelni a kártérítést.
Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának az elnöke közölte, hogy elengedhetetlen az árvízvédelmi gát kiépítése, hiszen
csak a megvalósulást követően szüntethetik meg a környéken érvényben lévő veszélyállapotot.
Utóbbi nagyon fontos lenne a vendéglátók számára, hiszen a turisták nem köthetnek egészségügyi biztosítást, ha például a veszélyzónában van a szállásuk.
Az eseményen jelen voltak az Országos Vízügyi Igazgatóság munkatársai is, akik a lakók kérdéseire is válaszoltak.