1854-ben ezen a napon végezték ki Török Jánost, Horváth Károlyt és Gálfi Mihályt, a Habsburg-ellenes szervezkedés vezetőit, akárcsak a Váradi-szabadcsapat két tagját, Bertalan László és Benedek Dániel földműveseket. A Székely Nemzeti Tanács szervezésében zajló esemény a székely vértanúk előtt hajt fejet minden évben, de nem csak méltó emlékezés ez, hanem kiállás is Székelyföld autonómiája mellett.
Vajon leszünk-e elegen?
A megszokottól eltérően idén Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nem vett részt az ünnepségen, Szilágyi Zsolt tolmácsolta Tőkés László üzenetetét:
„A következetes szabadságharcosok és a székely vértanúk példája azzal a tanulsággal szolgál és arra indítson bennünket, hogy jelenkori harcainkban mi se adjuk meg magunkat a sorsnak, és ne hátráljunk meg, hanem még a legkedvezőtlenebb és már-már lehetetlennek tűnő körülmények között is
– üzente Tőkés László a székely szabadság napján.
Az eseményen részt vett Teresa Calveras, a Katalán Nemzeti Tanács képviselője is, akinek beszédét szintén Szilágyi Zsolt fordította, és amelyben hangsúlyozta, sok közös tulajdonság van a székely és a katalán nép között: anyanyelvünk, kultúránk megbecsülése, a tisztelet és az elismerés iránti igény, és a határozott elköteleződésünk a
demokratikus értékek, a béke és a szabadság iránt.
Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének vezetőségi tagja, a FIDESZ Tolna megyei országgyűlési képviselője is felszólalt a marosvásárhelyi eseményen, aki hangsúlyozta, a székely szabadság egyenlő a magyar szabadsággal. „A szabadság életforma, a saját életmód feletti rendelkezés, a béke, a biztonság, a jólét zálóga, a közösség önazonosságának védelme, tehát a túlélésnek a feltétele, a szabadságvágy szívós kitartás” – fejtette ki Csibi Krisztina, akinek a felmenői maguk is bukovinai székelyek.
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke is felszólalt a megemlékezésen, azt hangsúlyozva, ez egy hosszú és fáradságos küzdelem. Hozzátette, kitartásra van szükség, miközben mindenhonnan akadályoznak és bomlasztanak, sokszor még belülről is. Kifejtette, méltatlannak találja a székely közösséghez, hogy azon kell aggódni, hogy lesznek-e elegen a székely szabadság napján?
Háromszoros igennel válaszoltak
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke idén is felolvasta a Románia Kormányának és Parlamentjének, illetve Nicușor Dan államfőnek címzett, székely szabadság napi petíciót, amelyben ismét kinyilvánítja akaratát a székelység, Székelyföld területi autonómiáját követelve.
„Románia az Európa Tanácshoz való csatlakozásakor egyoldalú kötelezettséget vállalt a 1201/1993. számú ajánlás teljesítésére. A dokumentum 11. cikke kimondja:
Mi mindannyian elkötelezett hívei vagyunk a békének és a biztonságnak. Ebben a szellemben emlékeztetünk az Európa Tanács 1334/2003. számú határozatára, amely a területi autonómia intézményrendszerét ajánlja a belső konfliktusok megelőzésére és békés rendezésére. Az elmúlt több mint három évtized során Románia ezeket a kötelezettségvállalásokat nem teljesítette, az ezzel kapcsolatos párbeszédet hatóságai mindmáig elutasítják” – olvasta a kiáltványban Izsák Balázs.
Ezt követően
a tömeg háromszoros igennel válaszolta meg
Izsák Balázs kérdését, miszerint elvigyék-e kormány képviselőjének a kiáltványt, amelyben követelik Székelyföld területi autonómiáját.
A kiáltványban hangzottak szóbeli elfogadását követően megkoszorúzták a székely vértanúk emlékművét, a magyar és székely himnuszok eléneklése után pedig sorokba rendeződve indultak el a Maros Megyei Prefektusi Hivatal épülete elé, hogy a dokumentumot átnyújtsák a helyi kormánymegbízottnak. A felvonulók ezúttal sem használhatták az úttestet, csak a járdán vonulhattak a csendőrség kíséretében.
A parajdi fóvószenekar dalainak kíséretében vonultak a prefektúra épületéhez, ahol Izsák Balázs átadta a székely szabadság napi petíciót a prefektúra képviselőjének, az ünnepség lezárásaként a felvonuló maroknyi székely pedig itt is elénekelte a himnuszokat.