Tudományos szemmel a koronavírus elleni küzdelemről és a védőoltásokról

Még a tavasszal beszélgettünk Dezső Zoltán gyógyszerkutatóval a koronavírus elleni gyógyszerek helyzetéről és a klinikai tanulmányok jelentőségéről, azóta viszont fontos előrelépések történtek ezen a téren. Ezúttal a gyógyszerkutatás területén elért eredményekről és a védőoltásokról osztott meg részleteket az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő szakember.

Mint kifejtette, az elmúlt fél évben aggodalommal és részben reménykedve követhettük a fejleményeket a koronavírus elleni gyógyszerkutatás területén. Mint várható volt,

a tanulmányok után bizonyos gyógyszereket jóváhagytak, mások viszont megbuktak, mert semmi jelentős hatásuk nem volt a vírussal szemben.

A forgalomban lévő gyógyszerek közül az antivirális remdesivir és az immunrendszer túlreagálását enyhítő dexamethasone nevű sztereóid tartoznak az amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) által jóváhagyott gyógyszerek közé. A sokat tanulmányozott hidroxiklorokin viszont teljes kudarcot vallott, és vissza is vonták a sürgősségi alkalmazását a mellékhatások és a koronavírus elleni hatástalansága miatt. Ez jól tükrözi, miért is van szükség a klinikai tanulmányokra.

– hangsúlyozta Dezső Zoltán.

Hozzátette: jelenleg Amerikában a Pfizer-BionTech és a Moderna által kifejlesztett védőoltásoknak hagyta jóvá az alkalmazását az FDA. Ezeket valószínű több követi majd. A Moderna es a Pfizer által kifejlesztett oltások közel 95 százalékban hatásosak, nagymértékben felülmúlva az elvárásokat. Ezeket a védőoltásokat egy újabb típus technológia (RNS vagy angolul mRNA) alapján fejlesztették. Az RNS egy lipidbuborékba van csomagolva, ami védi azt az emberi sejtbe való bejutása előtt. Ez az RNS tartalmazza a koronavírus egyik fehérjéjének, az úgynevezett tüskefehérjének az előállításra szükséges genetikai információját, és a sejtbe jutás után, a sejt ezeket a fehérjéket kezdi termelni. Fontos megjegyezni, hogy

a védőoltás nem tartalmazza a vírus teljes genetikai kódját, ezért kizárt, hogy Covid-19 fertőzést tudna okozni.

Miután az immunrendszer felismeri az idegen eredetű fehérjéket, megkezdődik a megfelelő antitestek gyártása. Habár az antitestek száma idővel csökken, az immunrendszer bizonyos memóriasejtjei fennmaradnak és felismerik a vírust a tüskefehérje alapján egy igazi fertőzés esetén, ezért sokkal hatékonyabban tudnak antitesteket termelni a vírus ellen.

– ismerte el a szakember.

Arra is kitért, hogy a járványügyi szakemberek valószínű sokat tanultak arról, mi működik és mi kevésbé a világjárvány megfékezése érdekében hozott intézkedések közül, ez a tapasztalat pedig remélhetőleg segíteni fog a következő alkalommal. Mert az biztos, hogy valamikor lesz újabb légúti fertőző vírus, ahogy láttuk azt a SARS, MERS és Covid-19 esetében csak az utóbbi két évtizedben. A kérdés inkább az, hogy mikor és mennyire lesz súlyos. Ezért is fontos kérdés, hogy lehetett-e volna gyorsabban védőoltást vagy antivirális gyógyszert előállítani? A Moderna cég elképesztően rövid idő, mindössze 42 nap alatt állította elő az első oltásokat a vírus genetikai információjának hozzájutása után, valamikor februárban.

A legidőigényesebb folyamatok azonban az oltás előállítása után a klinikai vizsgálatok voltak, amelyek általában három fázisban történnek.

Az első fázisokban kevesebb a résztvevő és főleg az oltás biztonságát, az immunrendszer reakcióját vizsgálják. A harmadik fázis a leghosszabb a legnagyobb számú résztvevővel, és itt már az oltás hatékonyságát vizsgálják. Ez arra is lehetőséget ad, hogy a ritka, de veszélyes mellékhatásokat felfedezzék.

A Pfizer klinikai tanulmányában közel 45 ezer önkéntes résztvevő volt, akiknek egy része valódi oltást, a másik része pedig hatóanyag nélküli placebót kapott. A résztvevők természetesen nem tudták, melyik csoportba tartoztak. Őket megfigyelés alatt tartották, amíg a megfertőzöttek száma elég magas volt ahhoz, hogy statisztikailag jelentős következtetést tudtak levonni a placebo és az oltással beoltott csoportok között, ami hosszú időbe telt. A Pfizer tanulmányban 170 fertőzött volt, amely közül 162 fertőzés a placebo csoportban történt. A Moderna védőoltás egy hasonlóan hosszú klinikai tanulmánynak volt alávetve.

– húzta alá Dezső Zoltán. Azt is elárulta ugyanakkor, hogy az antivirálisok kifejlesztése ennél lényegesebben hosszabb folyamat, és akár tíz évig is eltarthat, ezért jelen esetben csak reménykedni lehet, hogy a forgalomban levő gyógyszerek között találnak olyat, ami hatékony a koronavírus ellen.

Érdekesség, hogy Dezső Zoltán szerint elméletileg lehetséges egy gyógyszert vagy oltást kifejleszteni egy még be nem következett világjárvány ellen, de számos gyakorlati nehézség van. Az első akadály az, hogy nagyszámú olyan vírus létezik, ami állatról emberre terjedhet, és járványkeltő eséllyel rendelkezik. Ezért nagy az igény olyan antivirális gyógyszerek kifejlesztésére, amelyeknek széleskörű hatásuk van a vírusok ellen. A víruscsaládok (mint például a koronavírusok) tagjainak genetikai kódja között van hasonlóság, és elképzelhető olyan gyógyszerek kifejlesztése, amelyek ezeket a hasonlóságokat kihasználják.

A vírusok nagy részének az életciklusa is hasonló, és a gyógyszerek a különböző fázisokban tudnak beavatkozni, mint például a vírusnak a sejtbe való belepését, szaporodását vagy a gazdasejtben található fehérjéit tudják gátolni.

Egy másik lehetőség egy oltás előállítása a járvány előtt. Ez első látásra majdnem lehetetlennek tűnik, de elméletileg oltásokat is előre ki lehet fejleszteni a legveszélyesebb víruscsaládok ellen, majd legalább a biztonságukat tesztelni klinikai tanulmányokban. Ebben az esetben a következő járvány kitörése után az oltások közül az új vírus elleni legközelebbi „találatot” lehetne továbbfejleszteni egy harmadik fázisú klinikai tanulmányban, és ezzel akár 3-4 hónapra lerövidíteni a teljes folyamatot az új vírus azonosításától az oltás kifejlesztéséig.

– zárta a szakember.