{L1}
Elemzést készített az elmúlt időszak járványügyi adataiból az Országos Közegészségügyi Intézet, amelyből kiderül, hogy
a tanítás újrakezdését követő második héten megnőtt a koronavírus-fertőzések gyakorisága, és ez leginkább városi környezetben tapasztalható.
A fertőzés fokozottabb terjedése leginkább a 0–19 éves korosztály, tehát az iskoláskorúak körében volt jellemző, de valamivel kisebb mértékben a 30–39 éves korosztály körében is, az ennél idősebbek körében viszont csökkent. A 0–19 éves korosztály esetében a járvány általános lefolyásához képest gyorsabban növekszik az új esetek gyakorisága.
A megbetegedéshez köthető halálesetek száma nem követte az új fertőzések gyakoriságának a növekedését
– állapította meg az intézet.
Az ország 18 megyéjében, illetve Bukarestben emelkedett erőteljesebben az új fertőzések gyakorisága a 0–19 éves korosztály esetében – áll a február 8–21. közti időszak járványügyi adataira alapozó elemzésben. Az intézet az említett megyék közé sorolta – az esetszámok és a fertőzési ráta alapján kissé érthetetlen módon – Hargita megyét is, ugyanis a megye hetek óta a legalacsonyabb fertőzési rátájú megyék közé tartozik – február 21-én a második „legzöldebb” megye volt az országban –, illetve az akkori adatok szerint hat diák volt igazolt koronavírus-fertőzött, a tanügyi személyzet közül pedig összesen kilencen. Ez egyébként azóta se nőtt jelentősen: amint azt csütörtökön Demeter Levente főtanfelügyelő lapunknak elmondta,
tíz Hargita megyei koronavírusos diákról tudnak.
Az Országos Közegészségügyi Intézet szerint egyébként a 0–19 éves korosztály körében tapasztalt esetszám-növekedésnek a közvetlen hatása nem lesz jelentős az egészségügyi rendszerre, de elképzelhető, hogy a közvetett hatása tapasztalható lesz. Erre az a magyarázat, hogy a fertőzött fiatalok 97 százaléka lakhelyén kerül elkülönítésre, és ott továbbadhatja a fertőzést idősebb hozzátartozóinak, akik kórházi kezelésre szorulhatnak a megbetegedés miatt.
Az intézet három lehetséges forgatókönyvet is vázol az elemzésben. E szerint 1 százalékos állandó növekedés mellett március 20-ra elérné a 3300-as átlagot a napi új esetszám, ami 2 százalékos állandó növekedés esetén 4600, 4 százalékos növekedés következtében pedig 8900-ra nőne. Megállapítják ugyanakkor azt is, hogy február 17-től tartós növekedést mértek az utolsó hét napban igazolt új fertőzések esetében, és a járvány terjedésének az országos dinamikája elkezdett közelíteni a fentebb vázolt második forgatókönyvhöz.
Ezzel kapcsolatban azonban azt is megjegyzik, hogy az említett forgatókönyvek nem járványevolúciós modellek, hanem munkahipotézisek. Kitérnek ugyanakkor arra is, hogy
a megfigyelt esetszám-növekedés nem a vírus brit variánsának tulajdonítható, hiszen várható volt, hogy az iskolák újranyitásával nőni fog a mobilitás, a társas érintkezések gyakorisága.
Ehhez még hozzájött az is, hogy egyes helyeken újra kinyithatott számos gazdasági egység, illetve az is, hogy sokan már belefáradtak a járványba, és nem törődnek az egyéni óvintézkedések betartásával.