{L1}
Újabb kutatásban végzett az utolsó helyen Románia: az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat frissen közzétett elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen arányban látogatta a lakosság a kormányzati oldalakat tavaly információszerzés céljából. Mint kiderült, a tagállamok lakosságának 47 százaléka tett így, ám vannak az átlagnál sokkal jobban és számottevően gyengébben teljesítő országok is. A rangsor elején álló Dániában a lakosság 89 százaléka szerzett információkat kormányzati oldalakról a koronavírus kitörésének évében, Finnországban ez az arány 85, Hollandiában pedig 81 százalék. Magyarország is jóval az EU-s átlag fölött teljesített 60 százalékkal. A lista ellentétes oldalán, az utolsó helyen Románia áll,
az országban a lakosság mindössze 10 százaléka szerzett információkat a közintézmények hivatalos oldalairól.
Számos oka lehet annak, hogy Romániában ennyire alacsony a kormányzati oldalakról tájékozódók aránya, ám nehéz lenne megmondani, pontosan mi vezetett a gyenge eredményhez – mutatott rá érdeklődésünkre Illyés Gergely politológus. Meglátása szerint hozzájárulhatott ehhez, hogy
a kormány nagyon erősen kommunikált a hírtelevíziókon keresztül, főként a járvány elején, és emiatt az emberek megtudták a legfontosabb információkat a hírműsorokból, nem voltak rászorulva arra, hogy a kormányzati oldalakról tájékozódjanak.
Emellett számos sajtótájékoztatót tartottak, amelyről beszámolt a média, így innen szereztek információkat a lakók. Általánosságban is elmondható, hogy a hazai fogyasztói szokások szerint inkább tájékozódnak a sajtóból az emberek, mintsem felkeressék a hivatalos oldalakat. A kormány kommunikációjára sem az volt jellemző ugyanakkor, hogy a lakossághoz szóljon, sokkal inkább a sajtót célozták meg a különböző nyilatkozatokkal, közleményekkel, tudván, hogy rajtuk keresztül eljut az információ az emberekhez. Emellett nagyon sokan a közösségi oldalakról szereznek információkat, ahol a kormányzati honlapok sokkal ritkábban bukkannak fel, mint a sajtótermékek cikkei.
Hozzátette: Romániában nem fordítottak külön figyelmet arra, hogy az online digitális térben miként tájékoztatnak.
– húzta alá a politológus. Rámutatott: az volt a lényeg, hogy a hivatalos információk eljussanak a lakossághoz, és ha ez a sajtón, illetve a közösségi médián keresztül hatékonyabb, akkor így kellett eljárni. A gond inkább azzal van, hogy rengeteg álhír és félinformáció is eljutott az emberekhez, akik sokszor nem tudtak különbséget tenni a valós és az álhír között.
„Pontosan a napokban olvastam egy megállapításról, amely szerint a tömegtájékoztatás csődöt mondott az elmúlt egy évben. Nem volt alkalmas arra, hogy hiteles és megbízható információkat szállítson, és nem tudta legyőzni az ezek alternatívájaként feltűnő egyéb források konkurenciáját. Ez egy nagyon súlyos probléma, amely túlmutat a járványon.
Egy kommunikációs szakember és egy kovács véleménye a sajtóról egyenértékű a közösségi médiában, ahogy egy orvos és egy útjavító munkás véleménye is ugyanakkora súllyal bír. Ez komoly probléma, de mindezért nem a kormányzati tájékoztatás a hibás” – hangsúlyozta Illyés Gergely.
A közösségi média káros hatását Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője is kiemelte. Mint fogalmazott, tapasztalataik alapján vissza tudják igazolni, hogy a közösségi médiában terjedő álhírekre fogékonyak az emberek. Ezt bizonyítja például az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által kifejlesztett oltóanyaggal kapcsolatos hozzáállás:
a közösségi médiában terjedő rémhírek és féligazságok hatására üresek azok az oltóközpontok a megyében, amelyekben ezzel a vakcinával immunizálnak.
Az igazgató szerint már rég betelhettek volna a helyek, de ehelyett a legtöbben várják, hogy elérhető legyen valamelyik másik vakcina. Az, hogy a lakosság nagyrészt a közösségi oldalakról tájékozódik a hivatalos források helyett, Tar Gyöngyi szerint hozzájárulhatott a vírus- és oltásellenes hangulat kialakulásához.
„A kormányzati kommunikáció nem tud olyan hatékony és gyors lenni, mint a Facebookos, és nem is olyan ízes. Az olvasók többségének ugyanis a botrány kell, az terjed gyorsan, a hivatalos, száraz, tényszerű tájékoztatás viszont nem népszerű. Székelyföldön további hátrányt jelent a nyelvtudás hiánya, hiszen a hivatalos információk először román nyelven jelennek meg. Ez sem kellene viszont akadályt jelentsen, ugyanis a magyar kormány információiból is tájékozódhatunk az olyan általánosan érvényes témákkal kapcsolatosan, mint például a védőoltások. Az, hogy kétnyelvűek vagyunk, az előnyünkre is válhatna, ha kihasználnánk. Csak sajnos a tapasztalat szerint nem használjuk” – nehezményezte Tar Gyöngyi.