Egyre másra jelentek meg Csíkszeredában történt kutyamérgezésekről szóló bejegyzések az elmúlt hónapokban a Facebook közösségi oldalon. A sokadik esetet követően Száva Emese, a csíkszeredai kutyamenhelyet működtető Pro Animalia Alapítvány ügyvezető igazgatója felhívást tett közzé a közösségi oldalon, amelyben
arra kérte azokat a kutyatulajdonosokat, akiknek az elmúlt két hónapban közterületen elszórt bármilyen méreg miatt megbetegedett, illetve elpusztult a kutyája, vegye fel a kapcsolatot vele, mivel a Pro Animalia Alapítvány nevében szeretne rendőrségi feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen.
Az ügyvezető igazgató megkeresésünkre elmondta, továbbra is várja az érintettek jelentkezését, mivel konkrét adatok, nyilatkozatok nélkül nem tud tovább lépni az ügyben.
A Pro Animalia Alapítvány felhívására jelentkező Domokos Szabolcs, akinek három kutyája közül kettő is mérgezés áldozatává vált a városban, megkeresésünkre részletesebben is beszámolt a történtekről. Mint mondta, március 5-én vette észre, hogy a féléves magyar vizslájánál olyan tünetek jelentkeztek, amelyekkel korábban nem találkozott: folyamatosan ment a gyomra és hányingere volt. Ennek hatására állatorvoshoz vitte, ahol vérvétel után a szakember megállapította, hogy patkánymérgezést szenvedett. A kutyának ezt követően napi rendszerességgel injekciókra és tablettákra volt szüksége, hat napig pedig semmit sem evett. Mivel teljesen legyengült és már lábra sem tudott állni, perfúziót kapott, ez pedig végül meghozta a várt enyhülést. A tulajdonos szerint
a halálból hozták vissza a kutyát, ami végül felépült.
Egy héttel ezelőtt viszont újrakezdődött a rémálom: ezúttal a nyolc hónapos német vadászterrierjét mérgezték meg. Úgy tűnt, ez a kedvenc jobban viseli a betegséget, evett, ivott és mozgott is, ám miközben éppen az állatorvoshoz tartottak, az autóban elpusztult.
A történetét elmesélő csíkszeredai férfi első megmérgezett kutyája igencsak szerencsésnek mondható, mivel a már tüneteket mutató kedvenceket a legtöbb esetben nem tudják megmenteni – tudtuk meg Szikszai Péter állatorvostól. Mint a szakember kifejtette, sok mindentől függ az, hogy egy kutya megeszi a mérget vagy sem, és ha igen, akkor milyen tünetek jelentkeznek nála. A mérgek sokfélék lehetnek, és ebben rejlik annak a kulcsa, hogy megeszik vagy sem.
A számukra kedvelt ízzel rendelkező mérgeket nagy eséllyel megehetik, például a csokoládét, nyírfacukorral édesített ételeket, fagyállót, ízesített patkánymérget.
Emellett függ a kutya jellemétől is, vannak olyanok, amelyekre jellemzőbb, hogy a szabadban „porszívóként” viselkednek, tehát séta közben képesek bármit, bármikor bevenni a szájukba és esetleg lenyelni. Ennek ellenére a nagyobb veszélyt az ember által gondosan húsba becsomagolt méreg jelenti, vagy például a kenyérrel felitatott fagyállófolyadék.
„Rengeteg méreg van, amelyek életveszélyesek lehetnek a kutyák számára. Felénk a leggyakoribb a fagyállómérgezés és a patkányméreg, mivel mindennapi használatban levő szerekről van szó. Emellett sok, a háztartásban megtalálható termék is méreg lehet számukra, ilyen a csokoládé, a szőlő, a hagymafélék, az édesítőszerként használt nyírfacukor vagy xilit, és a különböző emberek számára kifejlesztett gyulladáscsökkentő gyógyszerek” – sorolta az állatorvos.
A tünetekkel kapcsolatosan elmondta, ezek a méreg típusától függnek, tehát nincsenek olyan általános tünetek, amelyek alapján biztosra tudhatjuk, hogy mérgezésről van szó. Például a fagyállómérgezésnél a kutyák neurológiai tüneteket mutathatnak (lődörögnek), vagy akár görcsrohamot is kaphatnak, emellett hányhatnak és jellemző a kevés vizelet is.
A probléma az, hogy mire ezeket a tüneteket észleljük, a legtöbbször már késő, és nehezen visszafordítható állapottal találjuk szembe magunkat. A patkányméregre jellemző tünetek viszont már teljesen másak, ezek közé tartozik a véres hányás, bevérzések a bőr alatt, fekete bélsár, vérszegénység. Gyakorlatilag a kutya elvérzik, ha nem kapja meg időben a megfelelő kezelést. Ezzel a méreggel is a fő probléma az, hogy a tünetek a felvett méreg mennyiségétől függően a felvétel időpontjától átlagosan 3–7 napon belül jelentkeznek.
A szakember továbbá arra is kitért, mit tehetünk, ha észleljük ezeket a tüneteket.
A legoptimálisabb eset az, amikor látjuk a méreg felvételét és azonosítani tudjuk azt. Ilyenkor minél hamarabb állatorvoshoz kell vigyük kedvencünket, a szakember pedig ebben az esetben könnyűszerrel meghánytathatja a kutyát, ezáltal a méreg eltávolítódik a gyomorból és nem szívódik fel.
Ha viszont már több idő telt el, és a méreg felszívódott, akkor a méregtől függően specifikus kezelés alkalmazandó. „A patkányméregnél K1 vitamint kell kapjon a beteg, ezáltal pótoljuk a véralvadó hatású méreg által semlegesített K1 vitamint. Fontos, hogy ezt az állat minél hamarabb megkapja. A fagyállómérgezésnél az ellenszer az etil-alkohol, amely felbontásához a szervezet ugyanazt az enzimet használja fel, mint az etilén-glikol (fagyálló) lebontásához, ezáltal az etil-alkohol felhasználja azt az enzimet, ami szükséges a még mérgezőbb anyag előállításához” – részletezte Szikszai. Hozzátette: a tulajdonos a fagyállófelvétel és az állatorvoshoz érkezés között annyit tehet, hogy 40 százalékos alkohol tartalmú italt itat a kutyával (lehet az pálinka vagy vodka, kb. 2,5 ml/kg a megengedett adag), ezáltal időt nyerve semlegesítheti a méreg felszívódását és megmentheti kedvence életét.
Szikszai Péter meglátása szerint annak az esélye, hogy egy kutya túléli a mérgezést, a méreg típusától, az elfogyasztott mennyiségtől és a kezelés kezdetének időpontjától függ.
A fagyállómérgezés esetében, mivel ritkán látja a tulajdonos a méreg felvételét, legtöbbször akkor jelentkeznek állatorvosnál a beteg házi kedvenccel, amikor már tünetei vannak, és csak alapos vizsgálat után derül ki, hogy mi is a probléma. Ilyenkor a kutya már súlyos veseelégtelenségben szenved, és általában már nem tudnak segíteni rajta.
A patkányméregnél is ugyanez a helyzet, ha látja a tulajdonos a méreg elfogyasztását és időben eljut az állatorvoshoz, hánytatással és utókezeléssel majdnem biztos a felépülés, viszont ha az állatnak már vérzéses tünetei vannak és csak gyanítani tudják, hogy mi is a probléma, akkor nem tudják a mérget semlegesíteni, és a túlélési esélyek igencsak csekéllyé válnak. Hosszútávú szövődménnyel viszont ritkán járnak a mérgezések, de a fagyállómérgezés túlélése esetén fennmaradhat bizonyos fokú vesekárosodás. Ez esetben az állat élete végéig speciális kezelésre szorul.
Az állatorvos zárásként azt is kiemelte, hogy a szándékosan elkövetett esetek mellett előfordul az is, amikor a kutyatulajdonosok okozzák akaratukon kívül a mérgezést, ebben az esetben főként a kutyáknak nem adható emberi gyulladáscsökkentők vezetik a listát. A leggyakoribb esetek mellett ugyanakkor több különlegesebb, ritkán előforduló mérgezéssel is találkozott már a praxisában. Volt már például többször is viperamarásos páciense, de a „kukázó kutyáknál” előforduló mikotoxin-mérgezés is felüti az orrát évente egyszer-kétszer a rendelőben. Emellett volt már szőlőmérgezéses, liliommérgezéses páciensük is, illetve egy általuk tavaly kezelt kutya mérges gombát evett.