{L1}
Ha Erdélyben közvélemény-kutatást végeznének a legismertebb magyar képzőművészekről, a sorban minden bizonnyal Gy. Szabó Béla neve előkelő helyre kerülne. A fametszés nagymestere 1905-ben született Gyulafehérváron és 1985. november 30-án hunyt el Kolozsváron, tehát tavaly ősszel volt halálának 35. évfordulója. Ebből az alkalomból
Erdély-szerte tíz kiállítás nyílt meg képzőművészeti alkotásaiból.
A mintegy 1300 fametszetet és több száz olajfestményt, illetve grafikát hátrahagyó Gy. Szabó Béla örökségét Ferenczy Miklós református lelkipásztor gondozza, aki a művész egykori lakását képzőművészeti galériává alakította át Kolozsvár belvárosában, a Bolyai utcában. Itt beszélgettünk Gy. Szabó Béla értékes hagyatékáról, szellemi örökségéről, amelyet Erdély-szerte sokan a szívükbe zártak.
Az elmúlt 35 évben Ferenczy Miklós lelkipásztor 137 kiállítást szervezett. A legtöbbet Erdélyben, mintegy harmincat Magyarország nagyobb településein, de
a fametszetekről készült levonatok eljutottak több európai nagyvárosba is, többek között Stuttgartban és Brüsszelbe.
A kolozsvári emlékházba betérő látogatók számos fényképpel és levéllel is megismerkedhetnek, amelyek Gy. Szabó szerteágazó kapcsolatait mutatják be a kor jeles íróival, költőivel, képzőművészeivel és egyházi főméltóságokkal. Gy. Szabó Béla barátja volt Márton Áron püspöknek is, aki gyulafehérvári házi fogságából szabadulva kolozsvári lakásán kereste fel. Az erdélyi püspök adta át a Vatinkánban VI. Pál pápának a Dante- és a Jelenések könyve-sorozatot, amelyet a Szentatya magyar nyelvű levélben köszönt meg a kolozsvári művésznek.
A Hangadó e heti adásának vendége Ferency Miklós református lelkipásztor, akivel Makkay József beszélgetett.