Valamit változtatni kellene, hiszen Romániában a második legmagasabb a csecsemőhalandóság az EU-ban

A napokban tette közzé a legfrissebb, 2019-es adatokra alapozó csecsemőhalandósági mutatókat az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Mint ebből kiderült,

az EU-ban 14 100 újszülött vesztette életét egyéves kora előtt az említett évben, ami 3,4 ezrelékes átlagot jelent.

A mutató Észtországban a legalacsonyabb, mindössze 1,6 ezrelékes, és Máltán a legmagasabb 6,7 ezrelékkel.

Románia a második legrosszabb eredményt tudhatja magáénak: 2019-ben 5,8 ezrelékes volt a csecsemőhalandóság aránya.

A sereghajtó helyezéstől eltekintve ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben nagy előrelépést tett az ország ezen a téren: Portugália után Romániában csökkent a legnagyobb mértékben a csecsemőhalandóság aránya, az 1961-es 71,4 ezrelékről a már említett 5,8 ezrelékre.

Ezt a tényt emelte ki elsőként megkeresésünkre Koncsag-Szász Előd gyermekgyógyász főorvos is. Mint mondta,

nem érdemes Romániát a nyugati tagállamokhoz hasonlítani ebből a szempontból, hiszen „nem ugyanonnan indultunk”.

Az ország önmagához képest számottevő fejlődésen ment keresztül, sokat javultak a csecsemőhalandósági mutatók, és bár valóban lehetne még alacsonyabb az érték, nem szabad elfelejteni, hogy ilyen jó még sohasem volt a hazai helyzet. Hozzátette: a csecsemőhalandóság nem csak egészségügyi kérdés, sőt, az egyéves kor alatti elhalálozások csak egy kisebb része történik egészségügyi okok, például születési rendellenesség miatt.

Az esetek többségében a hasonló tragédiák inkább a szegénységre, az alacsony iskolázottságra és az egészségügyi nevelés hiányára vezethetők vissza. Sok élet megmenthető lenne, ha a szülők szociális és gazdasági helyzete jobb volna.

Azt is látni lehet továbbá a statisztikákból, hogy nagy különbség van a falvak és a városok között: előbbiekben 20-25 százalékkal magasabb a csecsemőhalandóság előfordulása.

„Ennek köze van ahhoz, hogy milyen a hozzáférés a terhesgondozáshoz vagy általánosságban az egészségügyi szolgáltatásokhoz. A legfontosabb tényező viszont a család szociális helyzete, a mélyszegénységben élőknél gyakrabban fordulnak elő hasonló esetek.

– sorolta az okokat Koncsag-Szász Előd.

A gyermekgyógyász főorvos továbbá arra is kitért, mit lehetne tenni a csecsemőhalandósági mutatók javítása érdekében. Meglátása szerint hosszútávon a mélyszegénység megszüntetése jelenthetne megoldást, de az ehhez vezető úton számos egyéb intézkedés is javulást idézhet elő. „Abból kell kiindulni, hogy melyek a kockázati csoportok.

– hangsúlyozta Koncsag-Szász Előd. Példaként említette, hogy vannak települések, ahol még háziorvos sincs, így a nők nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Nem működik továbbá védőnői hálózat sem az országban, pedig az is nagy segítséget jelentene, ha házhoz mennének és tanácsokkal látnák el a rászoruló családokat.

Emellett a szakember szerint az oktatásnak is nagy szerepe kellene legyen ebben a kérdésben. „Érdemes lenne az egészségügyi alapismeretek oktatását bevezetni az iskolában annak érdekében, hogy egyáltalán felismerjék a szülők, hogy ha a gyereknek kékül a szája vagy több napja lázas, az nagy bajt jelent, és orvoshoz kell vinni.

– sorolta a gyermekgyógyász főorvos, aki az anyatejes táplálás fontosságára is kitért a betegségek megelőzése érdekében. Zárásként a hirtelen csecsemőhalál szindrómát is megemlítette, amely esetében egy látszólag egészséges újszülött hirtelen és váratlanul életét veszti. A jelenség oka máig ismeretlen, de kutatások bizonyítják, hogy gyakrabban fordul elő hason altatás esetén. Ezért ajánlott minden esetben a hátára fektetni, és úgy elaltatni a kisbabákat.