{L1}
A diagnosztikai képalkotó berendezésekkel való lefedettséget, pontosabban a mágneses rezonanciás készülékek (MRI) és komputertomográfok (CT) számát vizsgálta százezer lakosra vetítve friss összeállításában az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Mint kiderült, ebben a tekintetben is jelentős különbségek vannak a tagállamok között, Románia pedig ismét a sor végén található.
A 2019-es adatok szerint MRI-berendezések tekintetében Finnország áll a legjobban, ott 2,9 gép jut százezer lakosra. Ezt követi Ciprus (2), Olaszország (1,8) és Svédország (1,7).
A lista ellentétes oldalán Románia található Szlovákiával holtversenyben, mindkét országban mindössze 0,4 MRI-berendezés jut százezer lakosra. A CT-gépek tekintetében ugyancsak seregható Románia:
míg nálunk mindössze 0,9 berendezés jut százezer lakosra, a rangsort vezető Dániában négy, Cipruson 3,5, Bulgáriában pedig 2,9. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy az alacsony érték ellenére ez is nagy előrelépésnek számít 2014-hez képest. Azóta Romániában, Bulgáriában és Szlovéniában nőtt a legnagyobb mértékben a CT-gépek száma. Látni tehát, hogy a vizsgált diagnosztikai berendezések közül
a CT-gép a gyakoribb, MRI-berendezésből pedig jóval kevesebb áll a kórházak és a betegek rendelkezésére.
A székelyföldi kórházakban is hasonló a helyzet: MRI-gépek szinte csak a megyei kórházakban vannak, a kisebb egészségügyi intézmények viszont már a CT-gépnek is örülnek.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban két CT-készülék és két MRI-készülék működik. Utóbbiak közül egyik egy kisebb, a végtagok vizsgálatára alkalmas készülék, amely jelenleg nincs használatban – tudtuk meg Kiss Edit sajtószóvivőtől. Mint részletezte, a várólisták azt mutatják, hogy még több vizsgálatra lenne igény, mint amennyit ezekkel a készülékekkel el tudnak végezni,
az eszközök mellé azonban szakemberek is kellenek.
A vizsgálati eredményeket ugyanis ki kell értékelni, az egyes orvosi képalkotó eszközök pedig mind különböző kompetenciák megszerzését feltételezik az orvosok számára. A CT-készülékekkel naponta tíz bennfekvő beteget és hat járóbeteg-rendelésben érkező beteget vizsgálnak, ezen felül pedig minden sürgősségi esetet ellátnak. Az MRI időigényes vizsgálat, ezzel a készülékkel naponta három járóbeteg és három bennfekvő páciens vizsgálatát végzik.
A várólistákkal kapcsolatosan megtudtuk, a CT-készülékekkel azonnal elvégzik a sürgősségi vizsgálatokat, a járóbetegek számára pedig hathetes a várólista. Az MRI-készüléknél a bennfekvő betegek vizsgálatát a bennfekvés ideje alatt beütemezik, a járóbeteg-rendelésben pedig közel három hónapos a várólista. A csíkszeredai kórház CT- és MRI-készülékeivel a megye teljes területéről érkező betegeket vizsgálják.
Utóbbi tény nem meglepő, hiszen MRI-géppel csak a hargitai megyeszékhely rendelkezik, és CT-készülékekben sem bővelkednek a kisebb Hargita megyei kórházak. Mint Zörgő Noémitől, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház sajtószóvivőjétől megtudtuk, egy CT-berendezés működik az intézményben. Ezt áprilisban helyezték üzembe, miután a korábbi gépük januárban meghibásodott. A kettő közötti több hónapos átmeneti időszakban viszont nem tudtak CT-vizsgálatokat végezni, így betegeiknek más kórházakhoz kellett fordulniuk. Az új gép beüzemelése óta sürgősségi esetekben azonnal elvégzik a vizsgálatokat, a járóbetegek számára pedig
mintegy másfél hónapos a várólista;
kedden délben például augusztus 11-ére volt felírva az utolsó páciens.
A Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban sohasem végeztek még CT-vizsgálatot sem.
Fülöp Enikő kórházmenedzser elmondása szerint tavaly vásároltak egy CT-gépet, a többlépcsős engedélyeztetési eljárás viszont nagyon hosszú időbe telik, hónapok óta ezen dolgoznak. Mára azonban már az utolsó szakaszban vannak, így hamarosan elkezdhetik a hiánypótló gép használatát. A menedzser szerint ez hatalmas segítséget fog jelenteni az orvosok és a betegek számára egyaránt, eddig ugyanis a hasonló vizsgálatokra szoruló pácienseiknek Csíkszeredába, Székelyudvarhelyre vagy Marosvásárhelyre kellett utazniuk. Azokat a beutalt betegeiket továbbá szintén átutalták Csíkszeredába, akik ilyen vizsgálatokat igényeltek.
A Maros Megyei Klinikai Kórházban 2000-ben vásároltak egy CT-berendezést, 2018-ban pedig egy MRI-készüléket. Emellett jelenleg egy európai uniós pályázat által további két CT-készülék vásárlására készülnek – árulta el megkeresésünkre Gáll Boglárka, a kórház sajtószóvivője. Az új gépek közül egyik a 2-es számú járóbeteg-rendelő épületében kapna helyet, a másikkal pedig helyettesítenék a 2000-ben vásároltat, amely már sok javításra szorul. Ami a várólistákat illeti, jelenleg 2–3 hónapot is várni kell arra, hogy küldőpapírral, ingyenes vizsgálatra valaki helyet kapjon. Ez a szóvivő szerint részben azzal magyarázható, hogy
az egészségbiztosítási pénztár csak egy bizonyos számú vizsgálatot fizet ki, így csak korlátozott számú képalkotást tudnak elvégezni naponta.
A koronavírus előtti időszakban fizetség ellenében is kérni lehetett a CT-, illetve MRI-vizsgálatot, de jelenleg erre nincs lehetőség.
A Marosvásárhelyi Sürgősségi Klinikai Kórházban is van CT- és MRI-készülék, de ezek pontos számáról és a várakozási időről nem kaptunk információt. Marosvásárhelyen továbbá a magánlaboratóriumokban is több helyen lehet mindkét készülékkel képalkotást igényelni. Szúrópróbaszerűen megnéztük, hogy ha valaki a mágneses rezonanciát alkalmazó, nagyon jó felbontású, a lágy szövetekről is pontos képet alkotó vizsgálatot kéri, mekkora kiadásra számíthat. Az egyik, országos lefedettségű laboratóriumban egy végtag esetleges betegségének feltérképezése esetében 840 lejt kell fizetnie, a szívről készült felvételért és annak értelmezéséért 2160 lejt, míg a koponyáról készült vizsgálatért 1100 lejt.
A sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórházban András-Nagy Róbert igazgató tájékoztatása szerint egy MRI- és két CT-berendezés működik, utóbbiak közül egyiket a sürgősségi betegellátásban használják, a másikat pedig a bennfekvő páciensek esetében és a járóbeteg-ellátásban. Hozzátette: az, hogy szükség lenne-e több eszközre, több mindentől függ.
„Elsősorban finanszírozási szempontból kell megközelíteni a kérdést, és itt kitérnék a várólistákra is, amelyek léte a finanszírozástól függ. Ha valakinek három-négy hete fáj a háta, azzal nem a sürgősségi osztályra kellene mennie, hanem a járóbeteg-rendelés útvonalait kellene használni. Ez viszont nem történik meg. Ha több pénz jutna a járóbeteg-rendelésre, és többek között a diagnosztikai kivizsgálásokra, kisebbek lennének a várólisták. Biztosítani kellene azokat a betegútvonalakat, amelyek lehetővé teszik például egy onkológiai beteg számára, hogy záros határidőn belül ellátáshoz jusson” – mutatott rá az igazgató. Hozzátette, a sepsiszentgyörgyi kórházban két-három hónaposak a várólisták a diagnosztikai képalkotó berendezések esetében.
A CT (komputertomográf) tulajdonképpen egy továbbfejlesztett röntgen berendezés, mert a vizsgálat során itt is röntgensugarat használunk a képalkotáshoz. A CT-ben keresztirányú síkokban készíthetők felvételek, azaz az emberi test hossztengelyére merőleges, haránt metszetekben jelennek meg a képek, melyek között nincs átfedés. Mivel a CT-vizsgálat sugárterheléssel jár, ezért várandósoknál csak nagyon indokolt esetben végeznek CT-vizsgálatot, hogy elkerüljék a magzati károsodást.
Az MR-vizsgálat egy mágneses magrezonancián alapuló képalkotó eljárás. Ennek a vizsgálatnak a lényege, hogy a pácienst egy, a földi mágnesesség több tízezerszeresének megfelelő mágneses térbe helyezik, ahol tetszőleges irányokból készítenek róla képeket. Az MR nagy előnye más eljárásokhoz képest, hogy nagyon jó kontrasztfelbontó képességgel rendelkezik a lágyrészek vizsgálata során, valamint képes a vizsgált szervekről és területekről működés közben is képet rögzíteni. A testben lévő fémtárgyak esetén (pacemaker, protézisek, implantátumok, ékszerek) azonban a vizsgálat nem minden eseteben végezhető el. (Forrás: Medicover.hu)