{L1}
Összesen tizennyolc Hargita megyei közigazgatási egységben – községekben és városokban – okozott károkat az ítéletidő május közepétől június végéig, derül ki a kárfelmérési adatokat tartalmazó, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal által a minap elfogadott határozatból.
A károk összértéke 9,34 millió lej, ennek a harmadát, 3,42 millió lejt Csíkszentgyörgy községben jegyezték fel, ahol számos erdei, illetve községi utat megrongált a víz, illetve több helyen a patakmeder is beszakadt a nagy mennyiségű víz miatt.
A kárértékek tekintetében a második helyen a megyei önkormányzat áll az általa ügykezelt megyei utakban keletkezett károk miatt, amelyeknek az összértéke 2,85 millió lej.
Viszonylag nagy még a károk értéke Oroszhegy községben (600 ezer lej), Gyimesfelsőlokon (500 ezer lej), illetve Korond községben is (460 ezer lej).
A legtöbb településen nagyrészt megyei, községi és erdei utakat rongáltak meg az áradások, de több fa-, illetve betonhidat, pallókat is megrongált a víz – derül ki az összesítésből.
Az ítéletidő három városban – Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Szentegyházán –, illetve tizenöt községben – Csíkkozmás, Korond, Oroszhegy, Bögöz, Felsőboldogfalva, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Oklánd, Gyergyóholló, Bélbor, Salamás, Gyergyótölgyes, Csíkszentgyörgy, Kászonaltíz, Tudnád – okozott károkat a május 16-tól június 27-ig tartó időszakban.
A kárfelmérési lista még nem teljes, a júliusi veszteségek felmérése ugyanis jelenleg is tart – tájékoztatott Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője.
Bélbor, Tölgyes és Lövéte községekben kétszer is pusztítottak a viharok ugyanakkor Homoródalmás, Korond, Oklánd és Csíkszentdomokos községekben is voltak károk júliusban.
A károk jellegétől függően több intézmény és hatóság képviselői is részt vesznek a kárfelmérő bizottságokban, a folyamatot pedig körülményesebbé teszi az is, hogy az érintett települések három folyónak a vízgyűjtő medencéiben találhatók, így három megye – Hargita, Maros és Neamț – vízügyi igazgatóságai is részt kell vegyenek a felmérésekben.
Noha eredetileg úgy volt, hogy az érintett polgármesteri hivatalok közvetlenül a fejlesztési minisztérium alárendeltségében működő Országos Befektetési Alaptól (CNI) kell kártérítést igényeljenek, de végül azt az értesítést kapta a prefektusi hivatal – akárcsak a többi az országban –, hogy
az állami tartalékalapban még van pénz, így lehet, hogy hamarabb hozzájutnak a kártérítési összegekhez az érintett települések
– tudtuk meg a kormányhivatal szóvivőjétől.