Az alkoholfogyasztás gyakoriságát vizsgálta frissen közzétett elemzésében az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Mint a 2019-es évre vonatkozó adatokból kiderült,
az EU-ban az összlakosság 8,4 százaléka, tehát minden tizenkettedik felnőtt fogyaszt naponta alkoholt, 28,8 százalékuk hetente, 22,8 százalékuk havonta, 13,8 százalékuk alkalomadtán, 26,2 százalékuk pedig soha (vagy a vizsgált évben egyszer sem).
A naponta alkoholt fogyasztók aránya Portugáliában a legmagasabb, ahol a lakosság egyötöde – 20,7 százaléka – iszik napi szinten, ezt követi Spanyolország és Olaszország 13, illetve 12,1 százalékkal. A heti szinten italozók aránya Hollandiában volt a legmagasabb (47,3%), a havonta ivóké pedig Litvániában (31,3%). Romániában a naponta alkoholt fogyasztók aránya viszonylag alacsony, mindössze 2,9 százalék, és a hetente italozóké sem kiugró (19 százalék).
A havonta alkoholt fogyasztók aránya viszont már magas, 28,3 százalékos, ez a nyolcadik legmagasabb érték az EU-ban. Ami még ennél is kedvezőtlenebb: a súlyos epizodikus ivás tekintetében rosszul áll az ország (ez az egy alkalommal több mint 60 gramm tiszta etanolnak megfelelő mennyiség elfogyasztására vonatkozik).
A túlzott ivászat Dániában (38%), Romániában (35%) és Luxemburgban (34%) a legjellemzőbb, ezekben az országokban legalább havonta egyszer nagy mennyiségű alkoholfogyasztást jegyeztek. Ráadásul Romániában a legmagasabb azok aránya, akik hetente „leisszák magukat” (11,1%). A felmérésből egyébként az is kiderül, hogy valamennyi uniós tagállamban a férfiak gyakrabban isznak alkoholt, mint a nők. A legnagyobb nemek közötti különbség a napi fogyasztás tekintetében Portugáliában (33,4 – 9,7 százalék) és Spanyolországban (20,2 – 6,1 százalék), a heti fogyasztás terén pedig Romániában (32,2 – 6,6 százalék) és Szlovákiában (30,6 – 8,8 százalék) volt tapasztalható. A havi fogyasztás aránya azonban viszonylag egyenlő volt a nemek között.
A túlzott alkoholfogyasztásnak számos káros hatása lehet a szervezetünkre és a személyiségünket is megváltoztathatja – hívta fel a figyelmet érdeklődésünkre Szabó-Sóos Klára háziorvos. Mint részletezte, az egyik legnagyobb veszély az, hogy nagyon hamar kialakul a függőség, amitől később nagyon nehéz megszabadulni.
– húzta alá a szakember.
Hozzátette: minden korosztály számára kockázatos a túlzott italozás, de a fiatalok esetében az egészségügyi rizikók mellett a balesetek is súlyosbítják a problémát. Az alkohol hatására feloldódnak a gátlások, az ittas emberek sokkal vakmerőbbé válnak, illetve
csökkennek a reflexek és a veszélyfelmérési képesség, így például egy strandon vagy egy sípályán könnyen bekövetkezhet a tragédia, arról nem is beszélve, ha kormánykerék mögé ülnek.
„A rendszeres italozás továbbá végül személyiségváltozást is okoz, nem hiába tartja a mondás, hogy az alkohol öl, butít és nyomorba dönt. Az alkoholisták egy idő után elszigetelődnek, eltávolodik tőlük a családjuk, a rokonaik, a barátaik, ez pedig egy olyan lehúzó spirálba taszítja az embert, ahonnan már nagyon nehéz visszakapaszkodni” – mutatott rá Szabó-Sóos Klára. A háziorvos arra is kitért, hogy
az italozás szokásával szintén gondok vannak, mivel Székelyföldön elsősorban tömény alkoholt fogyasztanak, amelynek még inkább romboló hatása van, és a borok háttérbe szorulnak.
Ez azért gond, mert kis mennyiségben a bornak bizonyítottan kedvező hatása van a szervezetre, feltéve, hogy jó minőségű, valóban szőlőből készült italról van szó. „A bor az egyetlen alkoholtartalmú ital, amely vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, a vörös borban lévő antioxidánsok pedig jó hatással vannak a szív- és érrendszerre.
– hangsúlyozta Szabó-Sóos Klára.