A Maros Megyei Múzeum munkatársai mellett kolozsvári egyetemisták, budapesti, leideni, berlini, kölni régészek és régészhallgatók dolgoznak Mikházán az egykori római castrum helyszínén, ahol egy
újabb szelvényt nyitottak meg, a parancsnoki épület további, újabb szárnyát kezdték feltárni.
Pánczél Szilamér régész-történész, a múzeum munkatársa a Székelyhonnak azt mondta, eddig csupán légi és geofizikai adatokkal rendelkeztek az épületnek erről a szakaszáról, ám a hasonló parancsnoksági épületeket ismerve, illetve az eddig előkerült leletek alapján raktárhelyiségekre, ott pedig
katonai felszerelésekre, fegyverekre, valamint a hétköznapi élet használati eszközeinek maradványaira, a mindennapi fogyasztás melléktermékeire számítanak:
cserépedényekre, csontokra, olyasmikre, amelyek sok mindent elárulnak arról, hogy e harmadik századi létesítményben, hogyan éltek a katonák és az őket kiszolgáló, ellátó civilek.
Érdeklődésünkre, hogy hozzávetőlegesen még mennyi a régészeti munka Mikházán, Pánczél Szilamér úgy fogalmazott, hogy a parancsnoksági épület feltárásával egy-két éven belül végezhetnek. Arra pedig egy tetőszerkezetet építenének, amely védi az időjárás viszontagságaitól, illetve ott bemutatnák a feltárás eredményeit, az épületben talált leleteket, azt, hogy hogyan éltek a katonák a birodalom e keleti csücskében.
A fürdőnél tavaly szüneteltek az ásatások, az idén újrakezdték, ahogy a régész mondta, nyolcvan százalékban már feltárták azt is. A településen idén nem tudtak ásni, tehát az még hátra van.
A harmadik századi építmények a Római Birodalom e keleti határvidékén jó állapotban maradtak meg
– tette hozzá, és azt is elmondta, támogatóik jóvoltából levendulával ültették be a már feltárt részen az épület falainak a körvonalait, így jól kivehető, hol helyezkedtek el a katonákat kiszolgáló építmények.
Tematikus napokat szerveztek azoknak a 6 és 12 éves korú gyerekeknek, akik részt vettek a Maros Megyei Múzeum által Mikházán szervezett régészeti táborban. A múzeumpedagógiai foglalkozások vezetője, Szilágyi Orsolya programfelelős a Székelyhonnak arról számolt be, hogy a gyerekek kilátogattak a régészeti lelőhelyre, megnézték, hogyan folyik ott a munka, megismerkedtek a római katonák felszerelésével, vagy eredeti római recept szerint sajtkrémet főztek.
„Minden napnak más-más tematikája volt, a gyerekeknek pedig nagyon tetszett, valamennyi foglalkozásba szívesen kapcsolódtak be” – mondta Szilágyi Orsolya.
A Mikháza határában lévő római kori régészeti kutatásokat 2011-ben kezdték el újból a Maros Megyei Múzeum munkatársai, illetve irányításukkal más – magyarországi, hollandiai és németországi – régészhallgatók, régészek, egyetemi tanárok is bekapcsolódtak a kutatásokba. A kezdeményezés, az egykori római birodalom határvonalának Mikházát is érintő feltárása, a limes európai kutatásainak sorába tartozik. Az ókori világhatalom által az i. e. II–III. században kialakított és megszilárdult római határvonal és annak védelmi, kommunikációs és esetenként kereskedelmi létesítményei ma intenzív kutatások tárgyát képezik, és szeretnék, ha az egész szakasz az UNESCO-világörökség részévé válna. A körülbelül ötezer kilométer hosszú és három kontinensre kiterjedő római limes a legnagyobb védelmi rendszer, amit ember épített a kínai nagy fal után. A Mikházán eddig előkerült leletek egy részét a régészeti parkban berendezett időkapszula-kiállításokon lehet megtekinteni.