A járványhelyzet miatti társadalmi-gazdasági helyzet, valamint a szolgáltatások széles skáláját érintő digitalizáció felgyorsulásának következtében az elmúlt évben nőtt a banki csalásokkal kapcsolatos kísérletek száma – hívja fel a figyelmet az OTP Bank Románia. Mint közleményükben fogalmaznak, a pénzintézet által 2020 júliusa és 2021 júliusa között helyi szinten elvégzett elemzés szerint a csalásban érintett bankkártyák száma, valamint a végrehajtott káresemények értéke alapján az érzelmekre építő rosszindulatú tevékenységek növekvő tendenciát mutatnak.
A csalók által követett módszerek célja, hogy pszichológiai manipuláció által rávegyék a felhasználókat bizalmas információk megosztására, vagy olyan cselekvésre késztessék az áldozatokat, amelynek eredményeként hozzájutnak a sértett személyes adataihoz, illetve a bejelentkezéshez szükséges információkhoz, mint a családnév, keresztnév, cím, település, megye, bankkártya száma, bankkártya érvényességi ideje, CVV biztonsági kód, személyi szám vagy telefonszám.
A leggyakrabban használt csalási módszer a phishing, amely csaló szándékú elektronikus üzenet küldése révén személyes, pénzügyi vagy biztonsági információi megosztására veszi rá a címzettjét, esetleg azt kéri, hogy látogasson el egy weboldalra.
Ebbe a kategóriába tartoznak az e-kereskedelmi platformokon keresztül végrehajtott csalások is. A személyes adatokhoz való hozzáférés elterjedt módszere a Smishing, amely által SMS-ben küldenek csaló szándékú üzenetet az elkövetők, illetve a Vishing, ami telefonhíváson keresztül történő pszichológiai manipulációt jelent.
„A csalás által érintett tranzakciók jelentős száma kompromittált bankkártya következtében történik. A csalásoknak megközelítőleg 59 százaléka, az ügyfelektől kicsalt pénzösszegek 54 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. Ezt a jelenséget pénzügyi és digitális képzéssel, a csalás kockázatának tudatosításával, valamint tájékoztatással lehet megfékezni” – fogalmazott Florin Orban, az OTP Bank Románia Bankbiztonsági és Csalás Elleni Igazgatóságának vezetője.
A jelenség Hargita megyében sem ismeretlen, ebben az évben megnövekedett az informatikai bűncselekmények száma a térségben is
– tudtuk meg Gheorghe Filiptől, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjétől. Mint részletezte, míg tavaly január és augusztus között 37 ilyen esetet jegyeztek a megyében, idén ugyanebben az időszakban 61-et. Ezek között voltak lopási kísérletek, több átverés és bankkártyáról történő lopás is gyakran a személyes adatok megszerzése által.
Az OTP Bank Románia szerint három fő tanácsot érdemes megfogadni annak érdekében, hogy ne váljunk csalás áldozatává:
-
egyrészt ne válaszoljunk olyan üzenetre, amely személyes információk megadására kér;
-
másrészt ne kattintsunk üzenetekben küldött hivatkozásokra;
-
emellett pedig soha ne adjuk meg ismeretleneknek bankkártyánk adatait (például a PIN-kódot vagy a bankkártya hátlapján szereplő 3 számjegyből álló kódot).
A megelőzés azért kimondottan fontos, mert amennyiben a bankkártya használatához szükséges személyes adatok segítségével a csalók a helyes azonosítási adatokkal hajtanak végre tranzakciókat, az európai jogszabályok nem teszik lehetővé az elcsalt összegek behajtását. A gyanús helyzetekben ajánlott azonnal felvenni a kapcsolatot a bankunkkal, különösen akkor, ha az üzenetek személytelenek, illetve tele vannak nyelvtani és helyesírási hibákkal.