A mesterséges intelligencia alapú chatbot használata nagy hatással van az iskolai felkészülésre és a házi feladatok elkészítésére. Sokat segíthet a tanulás során, viszont azt is fontos tudni, hogy a generatív mesterségesintelligencia-alkalmazások is tévedhetnek, sőt,
néha az általuk tényként közölt információk pontatlanok és hiányosak lehetnek, ezért érdemes a közléseit leellenőrizni.
A szülők aggodalmát viszont nem csak a pontatlan információk váltják ki, hanem az is, hogy a chatbotok – ilyen a ChatGPT is – használata visszaveti a gyerekek kritikus gondolkodásának fejlődését és szövegalkotó képességét.
Óvatosan közelítenek hozzá az egyetemi oktatók
Szikszai Mária antropológus, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének adjunktusa szociális médiával, digitális társadalommal és mesterséges intelligenciával foglalkozó tantárgyakat is oktat az egyetemen.
2024 elején antropológiai mélyinterjúkat készített a kolozsvári és marosvásárhelyi felsőoktatásban dolgozó oktatókkal, hogy feltérképezze a generatív mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT technológia fogadtatását. Mint kifejtette, a beszélgetések során világossá vált számára, hogy
az oktatók viszonyulása a chatbot használatához erősen eltérő, hiszen a nyitott érdeklődéstől az elutasításig széles skálán mozogtak a vélemények.
„Voltak, akik már konkrét célokra – például oktatási segédanyagok vagy adminisztratív szövegek létrehozása – használták ezeket az eszközöket, mások viszont csak kipróbálták őket, és nem építették be a napi gyakorlatukba. Akadtak olyanok is, akik bevallották, hogy egyáltalán nem élnek a technológia lehetőségeivel, sőt, csak akkor tartanák elfogadhatónak a használatát, ha teljes mértékben értenék annak működési logikáját.
Az interjúalanyok sok esetben a kritikus gondolkodás és az önálló szövegalkotás háttérbe szorulásától tartottak, és problémásnak látták a tudományos integritás megbomlásának lehetőségét is. Ugyanakkor többen jelezték, hogy
– összegezte Szikszai Mária az általa megkérdezett egyetemi oktatók véleményét.
Mindezek ellenére az oktatók domináns hozzáállása az óvatosság volt, többségük egyetértett abban, hogy az átfogó etikai és módszertani keretek hiányában kell keresni az alkalmazás jelenlegi gátját, nem pedig magában a technológia képességeiben – tette hozzá a szakember.
A ChatGPT mindig megértő, sosem ítél el, nem büntet
A Székelyhon által megkérdezett szülők is a ChatGPT megbízhatóságán túl a technológia kritikus gondolkodásra való hatását emelték ki. Egy édesanya azt mesélte, hogy harmadikos gyerekével kipróbálta a ChatGPT-t, de
két nap után le is törölte az alkalmazást a gyerek telefonjáról, mert a gyerek mindent elhitt a chatbotnak.
A szülő hozzátette, ráadásul az algoritmus által használt hangnem sokkal megértőbbnek tűnik a gyerek számára, mint a szülőké általában. „A ChatGPT mindig megértő, sosem ítél el, nem büntet, tökéletes hallgatótárs. A való világban senki se tud ilyen lenni. Illúziót kelt a kicsi fejükben, és összezavarodva fognak kikerülni a világba.
Ráadásul ott van kéznél a válasz minden kérdésükre, nem kell majd semmin törjék az agyukat, és ez már veszélyes, mert nem fognak tudni saját véleményt formálni” – fejtette ki aggodalmait az alkalmazással kapcsolatban a harmadikos gyerek édesanyja.
Egy másik édesanya, aki saját dolgozatának megírásakor kért segítséget a ChatGPT-től, arról számolt be, hogy
a téma megadása után egy szépen fogalmazott, teljes szöveget kapott, amit akár be is adhatott volna.
Viszont önkritikája nem engedte ezt, hiszen egyáltalán nem az ő gondolatai voltak, nem hasonlított ahhoz a nyelvezethez, amit ő maga használ, így átírta, magától dolgozta ki, de úgy véli, okosan használva, a támpontok lekérésére megfelelő lehet. „Ami érdekes, hogy a téma megadásakor egyetlen szó kicserélésével egy teljesen más szöveg jelent meg. Vagyis
– számolt be saját tapasztalatairól a szülő, aki szerint a ChatGPT rendszeres használata a gyerekek önálló gondolkodásának fejlődésére jelenthet veszélyt.
A legtöbb, elemi iskolás diákot nevelő édesanya kiemelte, nagy csak felelősséggel és felügyelettel engedné meg gyermekének, hogy használja a chatbotot, hiszen például
a ChatGPT ritkán zár le beszélgetést, mindig feltesz még egy kedves kérdést, felajánl még egy elemzést, a gyerekek pedig megszokják ezt.
Ráadásul könnyen ellustulhatnak így, rájönnek, hogy sokkal kevesebb ráfordított energiával is megkapják a választ – vélik a szülők. „A ChatGPT hangneme nagyon kedves, megértő, bíztató. Ésszel és önkritikával érdemes használni. Amit még észrevettem, hogy gyengül a helyesírásom, úgyis megérti, ha a szavakban a betűk összecserélődnek. Szóval csak felügyelettel adnám a gyerekem kezébe” – véli egy székelyföldi édesanya.
A felsőbb tagozatokra járó diákok közül többen használják rendszeresen a ChatGPT-t házi feladataik elkészítésére.
Egy általunk megkérdezett hetedikes tanuló azt mesélte, ő arra szokta használni a ChatGPT-t, hogy lefordítson neki szövegeket románra, hiszen úgy véli, sokkal hatékonyabb, mint a Google fordítója.
„Akár hosszabb műveletek képeit is el szoktam neki küldeni, mivel lusta vagyok begépelni a számológépbe, és azért is, mert jobban elmagyarázza nekem” – vallotta be a Székelyhonnak a marosvásárhelyi diák.
Időt és energiát takarít meg
Szikszai Mária antropológus az elmúlt év tavaszán egy általa irányított államvizsga-dolgozat keretében vizsgálta azt, hogy a kolozsvári egyetemisták hogyan használják a generatív mesterséges intelligencia eszközeit tanulmányaik során. Kiderült, a hallgatók jelentős része már beépítette az AI-alapú alkalmazásokat a tanulási gyakorlatba még mielőtt erre az oktatás keretében sor került volna. A válaszokból az is kitűnt, hogy
sokan az idő- és energiamegtakarítást tekintik a legfőbb előnynek, míg mások inkább az új technológiák iránti kíváncsiságból próbálták ki ezeket az eszközöket.
Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a diákok nem mindig rendelkeznek kellő tudással az AI-felületek működését illetően, különösen azok korlátairól és az információk megbízhatóságáról – fejtette ki a kolozsvári egyetem adjunktusa.
Átalakulóban a számonkérés módozatai
Daniel David oktatási miniszter – aki a kinevezése előtt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektora volt – úgy véli, a technológia önmagában nem jó vagy rossz, attól függ, hogyan használjuk. Az egyetemen meg is tiltotta kollégáinak, hogy otthoni írásbeli dolgozatok elkészítését adják ki feladatként, amelyeket aztán ők javítanak. A szaktárca vezetője úgy véli, ez ostobaság egy olyan világban, ahol létezik mesterséges intelligencia.
Szikszai Mária szerint a tanügyminiszter valószínűleg a saját tanszékére utalt, mert ezt a kérdést nem mindenhol tematizálták a szakok. „Tény az, hogy mind több oktató dönt úgy, hogy a számonkérés módozatait átalakítja, az otthon készítendő feladatokat átgondolja, és
– összegezte a Székelyhonnak a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézetének adjunktusa, aki szerint a tanárok legfontosabb feladata az lenne, hogy megtanítsák a diákoknak ezen eszközök felelősségteljes használatát.