{L1}
Becze István, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke a különlegesnek számító növénytermesztés kapcsán elmondta, az immáron elcsépeltnek hangzó globális felmelegedés egyik hatása, hogy a hidegebb hegyvidékeken is, mint amilyen a Csíki-, vagy a Gyergyói-medence, olyan növénykultúrákkal is kísérletezgetnek a gazdák, amelyek korábban nem voltak jellemzőek ezekre a vidékekre.
Hozzátette, egy adott kultúra kiválasztásánál nemcsak azt veszik figyelembe, hogy beérik-e, hanem azt is, hogy elérhető-e annak elültetéséhez, begyűjtéséhez szükséges géptechnológia. „Vannak gazdák, akik vetésforgó gyanánt próbálkoznak más kultúrákkal. Volt, aki napraforgót, repcét, más pedig mustármagot vetett” – sorolta. Hozzátette,
nem is olyan régen még a szemes kukorica is újdonságnak számított, ma már többen is termesztenek belőle.
Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szintén arról beszélt, hogy a felmelegedés következtében többféle növénykultúrát termesztenek Csíkban. Mint részletezte, voltak próbálkozások mustármagra, néhány éve megjelent a napraforgó és a repce is. Hozzátette, jó tudni, nem elég, hogy beérjen egy adott kultúra, meg is kell érje gazdaságilag a termesztése.
– jegyezte meg.
„Három év alatt három fajta napraforgót vetettem, ezekből választottam ki a legmegfelelőbbet. Már ötödik éve, hogy napraforgót termesztek Csíkszereda határában” – osztotta meg megkeresésünkre Pál Ákos Kálmán csíkszeredai gazda. Ő két hét múlva aratja a közel 40 hektárra vetett termést, amelyet egy Bákó megyei olajpréselő vállalatnak ad el. Tőle tudjuk, hogy
idén repcét is vetett 35 hektáron, amely szintén újdonságnak számít a Csíki-medencében, a gazda számításai erre is beváltak, hiszen szerződései vannak a termés eladására.
Jövőre szóját tervez termeszteni, szintén kísérletképpen.