{L1}
A szeptemberi 3,43 százalékos értékről október végére 3,34 százalékosra csökkent a munkanélküliség Hargita megyében. A munkanélküliségi ráta több hónapja csökken, októberben 340 alkalmazás történt a megyében, és amint azt Jánó Edit, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség osztályvezetője lapunknak elmondta, ez a szám más évekhez képest is egy jó átlag.
Az intézmény 4545 munkanélkülit tart számon, közülük 1100-an kapnak munkanélküli segélyt, 3445 állástalan esetében már lejárt a segélyezési időszak. Utóbbiaknak a nagy része iskolázatlan vagy legfeljebb négy osztályos végzettséggel rendelkezik, őket a legnehezebb elhelyezni a munkaerőpiacon.
Az alkalmazások száma az utóbbi időben folyamatosan nagyobb volt, mint az elmúlt években, ez részben azzal magyarázható, hogy a tavalyi leépítések után kezd magához térni a munkaerőpiac érintett része, másrészt azzal, hogy több ágazatban továbbra is munkaerőhiány van. Folyamatosan 450–500 betöltetlen munkahely van meghirdetve az ügynökségnél. A legtöbb álláskeresőt a kereskedelemben várják, második helyen a könnyűipar áll. Ebben az ágazatban textilipari cégek is keresnek munkaerőt, voltak alkalmazások olyan székelyudvarhelyi készruhaipari vállalkozásnál is, ahol tavaly tömeges leépítésekre kényszerültek a járványhelyzet következményei miatt.
Állandó munkaerőhiánnyal küszködik ugyanakkor az építőipar is
– tájékoztatott Jánó Edit.
A helyzet azonban mégsem nevezhető rózsásnak, és ez az ügynökség által a munkáltatók körében végzett kérdőíves felmérés eredményéből derül ki. Azt vizsgálták, hogy a vállalkozói szektornak, illetve kisebb számban az állami vállalatoknak, közintézményeknek milyen tervei vannak a foglalkoztatottság növelésére, személyzetbővítésekre vonatkozóan. Kiderült,
a válaszadóknak kevesebb, mint a harmada bővítené személyzetét az elkövetkező 6–12 hónapban, a tervezett alkalmazásoknak a száma pedig 60 százalékkal kisebb, mint amennyit egy hasonló felméréssel a járvány előtti évben, azaz 2019-ben mértek.
Az ügynökség 1327 munkaadó válaszát dolgozta fel október végéig (2019-ben 1385 volt a válaszadók száma), ezeknek a döntő többsége magánvállalkozás, de 62 állami vállalat, illetve közintézmény is volt a válaszadók közt.
A megkérdezetteknek a 29,92 százaléka tervez személyzetbővítést egy éven belül – 2019-ben ez az arány majdnem kétszer nagyobb, 55,88 százalékos volt –, és ezek a cégek összesen 1487 személyt alkalmaznának 2022-ben, ami jóval kevesebb mint a fele a 2019-es felmérés eredményének, akkor ugyanis közel 3700 alkalmazást terveztek a válaszadók.
A csökkenés okaként három jelentős tényezőt nevez meg az ügynökség:
-
a járványhelyzet miatt nincsenek rövid- és középtávú személyzetbővítési tervei a vállalkozásoknak;
-
az energiaárak emelkedése fokozta a jövővel kapcsolatos bizonytalanságokat a gazdaságban;
-
illetve nőtt az infláció és a hitelköltségek.
Megjegyzik ugyanakkor a jelentésben, hogy sok vállalkozás, főként mikrovállalkozások egyik napról a másikra élnek, nincsenek stratégiai terveik a tevékenységükre vonatkozóan, e tekintetben nem proaktívak, hanem inkább passzívak. A válaszadók körében 68 százalékos a mikrovállalkozások aránya, és ezeknek a 77,62 százaléka nem tervez alkalmazásokat az elkövetkező egy évben. A közepes és nagyvállalatok körében valószínűleg a piaci bizonytalanságok – egyes európai piacok zsugorodása, riasztó hírek a világgazdaságból, az új megrendelések csökkenése – generáltak viszonylag nagy arányú (38%) negatív választ a személyzetbővítésre vonatkozó kérdésre.
A felmérés eredményéből kitűnik, hogy azok a gazdasági egységek, amelyek munkaerőt alkalmaznának a következő 6–12 hónapban legnagyobb számban a feldolgozóiparban tevékenykednek, főként fafeldolgozó, könnyipari, illetve élelmiszeripari vállalkozások. Ezt az ágazatot az egészségügyi és szociális ellátórendszer, az építőipar, a kereskedelmi szektor, a közintézmények, a szállítási ágazat, valamint a vendéglátóipari követi. Az említett ágazatokban tervezik az alkalmazások 93 százalékát az elkövetkező időszakban.
A legnagyobb számban a fafeldolgozó iparágban tevékenykedő vállalkozások terveznek alkalmazni szakképzett munkaerőt (közel 300-at).
Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt – elsősorban egészségügyi személyzetet és mérnököket – összesen 73-at terveznek alkalmazni a munkaadók az elkövetkező egy évben, szakképzetlen munkaerőt pedig mintegy 400-at. A munkaadók több mint 850 jövőbeni állás betöltésére szakmai tapasztalattal nem rendelkező jelentkezőket is felvennének – derült ki a felmérésből.
A megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökség képviselői ugyanakkor nehezményezik, hogy egyes vállalkozások – a közszférában pedig a tanintézetek – nem tartják szükségesnek tájékoztatni az intézményt a jövőbeni terveikről, sokan közülük még a vonatkozó törvény előírásainak sem tesznek eleget. Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a felmérés és az adatok elemzése hozzájárult a munkáltatók piaci magatartásának jobb megértéséhez, és a felmérés eredménye a munkanélküliek átképzésére vonatkozó programok kidolgozásában is az ügynökség munkatársainak a segítségére lesz.