A Facebook közösségi oldalon tette közzé a felhívást egy székelyudvarhelyi szülész-nőgyógyász orvos, arra kérve a nőket, gondoskodjanak arról, hogy a nagymamák, dédnagymamák rendszeresen eljussanak szűrővizsgálatra. Az utóbbi időszakban ugyanis megnőtt az előrehaladott mell- és nőgyógyászati rákos megbetegedések száma, a járványhelyzet miatt ugyanis sokan kihagyták az éves-kétéves szűrővizsgálatokat. A leginkább érintett korcsoport az 50 és 70 év közöttieké: ennél a korosztálynál fordul elő leggyakrabban a mell- és méhtestrák, és az esetek egy részében nincs hajlamosító tényező sem.
Súlyosbító tényező, hogy a járványhelyzet miatt a kezelésre többet kell várni, mint korábban. A szakember ezzel szemben arra hívja fel a figyelmet, hogy
a betegség terjedése esetében néhány hónap, de néhány hét is sokat jelent.
A mellráknál – amely gyorsan tud terjedni, főként, ha menopauza előtt fordul elő – a hetek is számítanak abban, hogy a betegnek milyen esélye van kigyógyulni, túlélni, tudtuk meg. Összehasonlításként: Franciaországban például törvény szavatolja, hogy a diagnosztizált mellrák kezelését egy hónapon belül kötelező elkezdeni. A tapasztalat szerint főként az idősebb,
vidéki korosztály a legveszélyeztetettebb, hiszen a nőgyógyászati ellátáshoz nem csak nehezebb hozzáférniük, de a „női bajokkal” foglalkozni falusi közösségben szégyen, tabu.
Jelenleg szűrővizsgálatra a járóbeteg-rendelők nőgyógyászati osztályán lehet jelentkezni, igen ám de rendkívül hosszúak a várólisták, jegyzi meg Soós Szabó Klára. A Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke felelevenítette: néhány éve elkezdődött egy országos, ingyenes szűrőprogram, de hamar kifulladt, mert elfogyott a pénzkeret.
„Ráadásul hónapokat kellett várni az eredményekre, a minták feldolgozására nem volt pénz. A családorvosi rendelők tíz-tíz küldőpapírt kaptak. Felületes volt az egész, és nem volt mögötte anyagi fedezet” – ecsetelte a háziorvos. Megerősítette: valóban a vidéki nők vannak hátrányosabb helyzetben, elsősorban a távolság miatt, másrészt azért, mert a jelenlegi helyzetben pont az érintett korosztálynak jelent nehézséget az online előjegyzés.
Soós Szabó Klára ugyanakkor fontosnak tartott hozzátenni: a méhnyak-rák elsődleges okozója a papilóma-vírus, ami ellen létezik hatásos védőoltás, ám ingyenes oltásprogram kidolgozására sem történt semmilyen előrelépés az elmúlt években. Egyébként
a nőgyógyászati daganatos betegségek – a petekfészek-rákot leszámítva – helyileg terjeszkednek és könnyen szűrhetők, ugyanakkor a kezelési módszer is jól kidolgozott, korai diagnózis esetén magas a gyógyulás, túlélés esélye.
Ezzel szemben Románia a második helyen áll az Európai Unióban a méhnyakrák előfordulása szempontjából Bulgária után, és az első helyen az elhalálozások számát illetően. Az országban a nők körében ez a második leggyakoribb halálos kimenetelű daganatos megbetegedés a mellrák után.