A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók nyugdíjazásának szabályozása az országos helyreállítási terv egyik mérföldköve is. Tarthatatlannak nevezte, hogy jelenleg a bírák és ügyészek általában 48 évesen vonulnak nyugdíjba, mert a törvény szerint 25 év munka után ezt megtehetik.
– magyarázta az Agerpres szerint.
Problémának nevezte, hogy egyre kevesebb Romániában az aktív munkavállaló, és néhány év múlva nem lesz, aki fizesse a nyugdíjakat. Hozzátette, hogy a statisztikák szerint
az 55 és 65 év közötti korosztálynak legalább a fele nem dolgozik,
pedig ebben az életkorban bölcsebbek, tapasztaltabbak az emberek, „és vissza tudank adni valamit ennek az országnak”.
Bolojan kifogásolta, hogy a nyugdíjukat szabályozó törvény szerint a bírák és az ügyészek a bruttó fizetésük 80 százalékának megfelelő nyugdíjra jogosultak, de az összeg nem haladhatja meg a nettó bérüket. Ez utóbbi kikötés szerinte voltaképp azt rögzíti, hogy a nyugdíjuk az utolsó nettó fizetésük, mert a bruttó fizetés 80 százaléka nyilvánvalóan magasabb a nettó bérnél.
– jegyezte meg. Szerinte az lenne a tisztességes előírás, hogy a bírák és az ügyészek nyugdíja a nettó bérük 80 százalékának megfelelő összeg.
Bolojan elmondta, hogy a kormány konzultálni fog erről az érintettekkel. Reményét fejezte ki, hogy sikerül majd a bírák és az ügyészek, illetve a társadalom számára egyaránt méltányos megoldást találni, mivel
A miniszterelnök szerint a különnyugdíjak szabályozása mellett szükség van egy új közalkalmazotti bértörvényre is, amelyik nem csökkenti a jövedelmeket, de nem teszi lehetővé a különböző bérpótlékok és prémiumok értelmezhetősége miatti pereskedéseket.
A kormány egy közigazgatási reformcsomagon dolgozik, amelyik a decentralizációt erősíti, és kiterjed a helyi adókra is – nyilatkozta pénteki sajtótájékoztatóján miniszterelnök.
Ilie Bolojan elmondta, hogy a tervezet kidolgozásával megbízott munkacsoport a jövő héten egyeztet a tervezett törvénymódosításokról az önkormányzatok képviselőivel.
Elsődleges célnak nevezte a helyi adók és illetékek beszedésének javítását.
Ezt annak a szabálynak a bevezetésével tervezi elérni a kormány, hogy akinek vannak adótartozásai, az nem élvezhet bizonyos jogokat, amíg nem fizeti ki az adósságait önkormányzatnak. „Például nem kaphat építkezési engedélyt, ha nem fizette ki a helyi adókat és illetékeket’” – magyarázta.
A miniszterelnök tájékoztatása szerint a reformcsomag másik fontos eleme a decentralizáció lesz. Így például
önkormányzati tulajdonba helyezik át az elhanyagolt állami ingatlanokat, lehetővé téve a polgármesteri hivataloknak a felújításukat és karbantartásukat.
Bolojan közölte azt is, hogy a csomag részeként a népességhez igazítanák az önkormányzati alkalmazottak számát. Emlékeztetett arra, hogy Romániában vannak olyan városok, amelyeknek mindössze 1900 lakosa van, de polgármesteri hivatal személyzetének létszáma és bérezése egy városéhoz van méretezve. Megjegyezte, hogy
mintegy 3300 önkormányzatból 2500 a kormány vagy a megyei tanács nélkül nem tudja kifizetni a béreket.