Vélhetően a jövő évi parlamenti és helyhatósági választásokat követően, 2025-ben fog sor kerülni a közigazgatási rendszer átszervezésére, amely sorsdöntő változásokat hozhat a magyar kisebbségre nézve. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) májusban nyújtott be egy törvényjavaslatot, amelyben a megyék összesűrítését indítványozta az országos költségvetés csökkentése érdekében.
Antal Árpád szerint a magyar közösség tekintetében eddig ez a legbarátságosabb javaslat, hiszen a terv szerint Kovászna és Hargita megyét „csak” Brassó megyével kötnék össze.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL) által alkotott kormánykoalíció a községeket vonná össze, mondván, hogy azok önmagukban nem életképesek, nem tudnak annyi pénzt termelni, hogy fenntartsák saját magukat. A polgármester szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy az önkormányzat közszolgáltatás és nem könyvelési tétel.
– nyomatékosította az elöljáró.
Antal Árpád továbbá azt is kihangsúlyozta, hogy aki számára fontos Erdély, az belátja, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az egyetlen, amely az elmúlt 33 évben tett is valamit a magyar közösségért és annak fejlődéséért. „Csak az RMDSZ fogja tudni megakadályozni 2025-ben azt, hogy egy fejetlen, irreális, a magyar társadalom szempontjából végleges regionális átszerveződés történjen Romániában” – fogalmazott. Szerinte az elmúlt három évtizedben a szövetségnek sikerült felépítenie egy olyan intézményrendszert, amely biztonságot nyújt a magyar közösségnek, ez azonban meginogni látszik és könnyen elveszhet, ha a mögötte álló politikai erő gyengül.
A jelenlegi közigazgatási rendszer 1968-ban jött létre, azóta két reformot javasoltak Romániában, a polgármester pedig kiemelte, hogy az RMDSZ-nek köszönhető az, hogy sikerült megakadályozni a magyar kisebbséget előnytelenül befolyásoló átszervezéseket. Traian Băsescu volt román államfő 7–8 megye eggyé való sűrítését szorgalmazta, az ország 42 megyéjét összesen 8-ra csökkentette volna. Ez azonban nem történt meg, és Antal Árpád szerint
az RMDSZ érdeme, hogy most nem kell „megamegyékben” éljen a lakosság.
Később Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök is előterjesztett egy elképzelést, a szövetség azonban azzal is szembement, mondván, hogy Romániában maradnia kell legalább egy magyar többségű régiónak.
A közigazgatási reformot illetően az RMDSZ-nek is van javaslata, amit időközben frissíteni fognak. Az eddigi elképzelésben a fejlesztési régiók átszervezését szorgalmaznák, vagyis azt, hogy a jelenlegi 8 fejlesztési régió helyett több, erősebb társadalmi kohézióval rendelkező, és földrajzi, történelmi, gazdasági szempontból homogénebb régiókat hozzanak létre. Második lépésben ezeknek közigazgatási hatásköröket is adnának alkotmánymódosítás révén.
Antal Árpád a csütörtöki sajtótájékoztatón ugyanakkor néhány frissen készült közvélemény-kutatás eredményeiről is beszámolt, amelyek szerinte a jövőben komoly politikai és társadalmi problémákat vethetnek fel. Ezek egyike, hogy
a felmérések alapján jelenleg a George Simion által vezetett Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) 20 százalék felett van a támogatottsága, Diana Șoșoacă pártfogói pedig elérik az öt százalékot.
„Enyhe túlzással azt is mondhatjuk, hogy minden harmadik román ember a két szélsőséges párt valamelyikére szavaz. Ez számomra ijesztő” – véleményezte a polgármester az eredményeket, és hozzátette, hogy ezek a számok ennél magasabbak is lehetnek a valóságban, tekintve, hogy sokan nem vállalják fel nyilvánosan pártpolitikai nézeteiket. Szerinte egy része azoknak a román politikusoknak, akik most a PSD, PNL pártokban politizálnak, „felnevelték” azokat a szavazókat, akik most helyettük az AUR-ra szavaznak, a magyarok jövőjét pedig nagyban fogja befolyásolni az, hogy jövőre kire voksolnak majd a választópolgárok.