A kiállítással a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet és az evangélikus-lutheránus egyházközség tiszteleg az 1956-os események előtt. Az anyag, amelyet vasárnaptól bárki megtekinthet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Távirati Iroda közreműködésével készült. A grafika Virágvölgyi András munkája; a megnyitón Virág Nimród szavalt és fellépett az evangélikus-lutheránus gyülekezet Kantate nevű gyermekkórusa is.
„A tavalyi kiállításunk különlegességekről szólt, a legújabb kutatások a tavalyi évben kerültek bemutatásra, viszont
– nyitotta meg a tárlatot Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet vezetője. A második állomás Sepsiszentgyörgy evangélikus temploma, az első Kolozsvár volt.
A szervező szerint fontos, hogy minél több ember őrizze a történelmi emlékeket. „Azt is el tudnánk képzelni, hogy akár szélesebb körben, kisebb falvakban, iskolákban is bemutatásra kerüljön, mert azt hiszem,
– részletezte.
A tárlatmegnyitó különleges alakja Dávid Gyula árapataki irodalomtörténész volt, akit a forradalom példaképeként emlegetnek, és akit megfosztottak a szabadságtól, de kitartott, és jelenleg 95 évesen is irodalmi területeken tevékenykedik. Az intézetvető, aki dolgozott már vele, érzelmesen mesélt róla. „A szabadság hiánya arra kényszerítette, hogy kompromisszumot kössön. A vallomásai közül talán az számunkra a legpéldamutatóbb, hogy
és elmondta, hogy tulajdonképpen a tétlenség volt a legnehezebb része a büntetésnek.” Az utolsó, cellában töltött években felajánlottak neki egy gyorsított hazamenetelt, ekkor Gyula bácsi azt mondta, ha eddig kibírta, ezután is ki fogja.
Szebeni Zsuzsanna az árapataki fogoly megható történetével és a következő gondolatokkal zárta az eseményt: