Az Üvegfigurák színjátszó csoport, valamint az Alla Breve Vegyeskar előadásával kezdődött a megemlékezés a székelyudvarhelyi Márton Áron téren, ahol egyre több fáklya világított az érkezők kezében. A cserkészek zászlókkal várták a felszólalókat.
Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere a fiatalok forradalomban betöltött szerepét emelte ki, hiszen jelen voltak annak kezdetekor – sőt, ők voltak a kezdeményezők –, a harcok idején, és a megtorlásból is kijutott nekik.
„Tudjuk, hogy a szabadságharcot véres küzdelem árán végül eltiporták az orosz tankok, de nem árt arra is emlékezni, hogy meghatározó hatással volt az európai kommunistaellenesség alakulására” – fogalmazott. Arra is emlékeztetett, a forradalom leverését követően „megszaporodtak a hitehagyott kommunisták,” ahogy a mai fiatalok mondanák:
A magyar forradalom volt az első, amely bebizonyította, hogy néhány nap alatt egy hadsereggel, illetve egy szinte mindenható titkosszolgálattal rendelkező totalitárius állam is szétbomlasztható. Szerinte ebben az értelemben sikeres volt a szabadságharc.
Both Hajnal, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja hangsúlyozta, az 1956-os forradalom eseményei a szabad világban élőket is figyelmeztették arra, hogy a szabadságért időről időre meg kell küzdeni, dolgozni kell érte, ha a helyzet úgy kívánja.
„Annak ellenére, hogy a forradalmat vérbe fojtották, leverésének pillanatától kezdve kitörölhetetlenül beleégett a szívekbe a felismerés, hogy hiába az erőszak, mert ahogy azt a történelem újra és újra igazolja, a hatalmat valójában a kétségbeesés, a félelem vezérli. A forradalom leverésének pillanatában a zsarnokság erkölcsi értelemben csatát veszített…
jelentette ki. Rámutatott, nincs okunk teret engedni félelmeinknek, inkább magunkért és közösségünkért kell cselekednünk. „A forradalom arra emlékeztet minket, hogy a jelen a hétköznapok hősiességét kéri tőlünk. Azt, hogy mindenki ereje és legjobb tudása szerint járuljon hozzá a közös ügy sikeréhez” – magyarázta.
Habár sokan azt mondják, hogy mi, magyarok a vereségeinkre szeretünk emlékezni, ez nem igaz. „Lehet és kell is ünnepelni azt, hogy a legnagyobb sötétségben is messzire világító fény gyúlt, azt, hogy a nemzet fiai egymásra találtak, azt, hogy igazuk tudatában megtapasztalták az erkölcsi értékek elsöprő erejét, és minden külső körülmény dacára erőt merítettek, hinni tudtak az igazabb jövőben” – szögezte le a konzul.
Beszédét követően a tömeg fáklyákat tartva vonult az Üldözöttek és Áldozatok emlékművéhez, amelyet a forradalom hőseire emlékezve koszorúztak meg.