A tanügyi törvény értelmében nem marad következmények nélkül az, ha senkinek sem sikerül az érettségije egy tanintézetben, ugyanis a következő tanévtől nem indíthatnak gimnáziumi osztályt azok az intézmények, amelyekben nulla százalékos az átmenési arány a pótvizsga után is. Ezért is fontos az átmenési arány egy intézmény számára. Nem mindegy azonban, hogy elméleti vagy szakközépiskolai oktatásról beszélünk, hiszen míg az előbbit a sikeres érettségiért és az egyetemi továbbtanulás érdekében választják a diákok, az utóbbi mellett általában egy szakma kitanulásáért döntenek.
Az elmúlt 15 év legjobb országos érettségi eredményei születtek idén, de ötven olyan iskola is van, amelyben senkinek sem sikerült átmenni a vizsgán – legalábbis a számok ezt mutatják. Tavaly 53 olyan középiskola volt az országban, ahol nulla volt az átmenési arány.
Az idei ötven középiskola közül a legtöbb végzős a zetelaki Dr. P. Boros Fortunát Elméleti Líceumban van: 23 tizenkettedikese van az intézménynek.
Tavaly az iskolának 9 végzőse volt és 11 százalékos volt az átmenési arány.
Az átmenési arány alapján összeállított listán szerepel még a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola és a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola is, ezekben is nulla százalékos az átmenési arány.
A marosvásárhelyi Aurel Persu Szakközépiskolában sem volt sikeresen érettségiző diák – itt három végzős volt, és 3,91 az iskola érettségi átlaga.
Tizenkilenc középiskolában csak egy végzős volt, három középiskolában pedig a végzősök nem is vettek részt az érettségi vizsgán – derül ki az Edupedu.ro oktatási szakportál összefoglalójából.
Az idén nem is volt végzős líceumi osztálya a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskolának, mégis ott szerepel a lista alján. A tanulók,
akik idén érettségi vizsgát tettek az iskolában, az előző években, vagy akár tíz éve végzett diákok,
akik visszairatkoztak az érettségire, hogy megpróbálják letenni azt – tudtuk meg az iskola igazgatójától, Tankó Csillától, aki nem is érti, miért kell a szentegyházi intézményt ebbe a listába rangsorolni.
Négy éve nem indíthattunk osztályt, mert akkor még úgy volt a törvény, hogy az a líceum nem indíthatott osztályt a következő tanévtől, amelynek a nyárelejei szesszióban nem volt sikeres érettségizője, és nekünk akkor csak az augusztusi szesszióban volt öt sikeres érettségizőnk, ezért nem indíthattunk elméleti osztályt” – közölte az iskolaigazgató. Hozzátette,
a szaklíceumi osztályok nem olyan „gyerekanyaggal” indulnak, mint az elméleti líceumok, nem is ez a céljuk, hanem az a lényeg, hogy szakmát tanuljanak a diákok.
Egyébként akkor is kevesen mennek érettségizni, amikor van elméleti végzős osztályuk.
A legtöbben azok közül, akik egyetemre akarnak menni, elméleti osztályt választanak. Tavaly például több mint húsz végzős volt Szentegyházán, de csak öten iratkoztak be az érettségire, a többi elment dolgozni.
„Nem értem a rendszer fonákságát, nem igazságos a szaklíceumokat egyazon listán rangsorolni az elméleti líceumokkal, ezzel csak a diákok kedvét veszik el attól, hogy szakközépiskolát válasszanak. Ezzel diszkriminálják a szakoktatásban lévő iskolákat és tanulóikat egyaránt.
Ha szaklíceum a nevünk, akkor a szakoktatás a profilunk, és mindenki leteszi a szakvizsgát. Ezek alapján kellene rangsorolni a szakközépiskolákat, ha már rangsorolják az intézményeket” – fejtette ki Tankó Csilla a Székelyhon megkeresésére.