Az elhunytak életkora 59 és 80 év között van, nem kaptak koronavírus elleni oltást, és mindannyiuknak voltak társbetegségeik: cukorbetegség, krónikus szívelégtelenség, magas vérnyomás, véralvadás-problémák. Az elmúlt egy hét során 22 koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált beteg hagyta el a kórházat, az igazgató rámutatott, akkor is hazaengedik a beteget, ha a tesztje még pozitív, ha otthonában van lehetőség az elkülönítésre.
Jelenleg a kórházban 41 koronavírus-fertőzött beteget ápolnak. Közülünk két pácienst sebészeti beavatkozásra utaltak be pozitív PCR-teszttel, egy Brassó megyei kismama szerdán császármetszéssel adott életet gyerekének, a fertőzött édesanyáknál ez javallott, hogy minimálisra csökkentsék a baba megfertőzésének valószínűségét. A fertőzőosztályon 32 beteget kezelnek, a többség súlyos állapotban van, mindenki oxigénpótlásra szorul, közülük hárman kapták meg a vakcinát. Az intenzív terápiás osztályon hat beteget kezelnek nagyon súlyos állapotban, közülük egy szorul lélegeztetőgépre, három esetben alkalmazzák a non-invazív pozitív nyomású lélegeztetést (CPAP). Az intenzív osztályon lévő betegek nem kapták meg az oltást.
Az igazgató emlékeztetett, hogy a Kovászna megyei kórházak közötti egyezség értelmében a közepesen súlyos lefolyású fertőzött betegeket a városi kórházak is ellátják. A kovásznai szívkórházban 26 koronavírus-fertőzéssel diagnosztizált beteget ápolnak.
András-Nagy Róbert aggasztónak tartja, hogy
a fertőzöttek többsége a betegség előrehaladott szakaszában, súlyos állapotban jelentkezik a sürgősségen.
Felhívja a figyelmet, hogy mindenképpen szükséges orvosi véleményt kérni, hogy a fertőzés ne hatalmasodjon el.
Az oltás hatása kimutatható, azok esetében, akik megkapták a vakcinát, könnyebb a lefolyás, soha nem kerülnek az intenzív terápiás osztályra, kevésbé agresszív kezelés után hamarabb hazamehetnek.
Egyelőre megbirkózunk a helyzettel, reménykedünk, hogy nem rosszabbodik – mondta az igazgató. Hosszabb – két-háromhetes – szabadságra nem engedik el az alkalmazottakat, de két-három napra igen, hogy pihenhessenek, azzal a feltétellel, hogy ha szükség van rájuk, visszahívják őket.
Kétnaponta újraértékelik a helyzetet, szükség szerint csoportosítják az ágyakat és az alkalmazottakat, a fertőzőn és az intenzív terápián már növelték az asszisztensek számát.
Az erre a hétre beütemezett műtéti beavatkozásokat, kivizsgálásokat elvégzik, jövő héttől a nem sürgősségnek minősülő ellátást halasztják. Az igazgató elmondta, minden esetben a szakorvos dönti el, mi minősül sürgősségnek. Ha a halasztás életet veszélyeztet, súlyosbítja a betegség lefolyását, akkor nem napolják el.
Általában a krónikussérv-, epehólyag-, mandula-, szürkehályog-műtéteket halasztják.
András-Nagy Róbert azt javasolja a betegeknek, egyeztessenek a háziorvossal, kérjenek időpontot a járóbeteg-rendelőintézetben, ahol nem korlátozott az ellátás, a szakorvos eldönti, hogy halasztható vagy sem a kivizsgálás, beavatkozás.
Ha az átütemezés kárt okozna, sürgősségként kezeljük, meg kell találni az egyensúlyt, hogy a betegellátás minél kevésbé sérüljön
– szögezte le az igazgató. Hozzátette, a onkológiai, hematológiai, reumatológiai kezeléseket, műtéteket, a dialízist, semmiképp nem halasztják, a várandós kismamák követése is zavartalanul zajlik.