Egyéb kategória

Az erdőről kerülhetett be a sertéspestis a gazdaságba

Nem volt újabb sertéspestis-gyanús eset Alcsíkon az elmúlt egy hétben, azt követően, hogy egy csíkcsekefalvi gazdaságban megfertőződtek és elpusztultak a sertések. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság munkatársai ellenőrzéseket végeznek a környék gazdaságaiban, az érintett portán fertőtlenítést végeztek – amit a későbbiekben még megismételnek –, és fokozott figyelem alatt tartják a térséget, ugyanis csak a sertéspestis igazolását követő 30 nap elteltével tekinthető kioltottnak a fertőzésgóc.

Valószínűleg az erdőről kerülhetett be a sertéspestis a csíkcsekefalvi portára,

ahová akár egy róka vagy valamilyen madár is bevihette a fertőzést, ugyanis a gazdaságban egy idős házaspár él, akik nem járják az erdőket, mezőket, nem állattenyésztéssel foglalkoznak – mondta a szakhatósági kivizsgálás alapján István Róbert, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője a Székelyhonnak.

„Rendezett gazdaságról van szó – „egy tipikus székely porta” –, és a környéken ellenőrzött gazdaságokban is megfelelnek az állattartási körülmények a sertéspestis megelőzésére tett szakhatósági javaslatoknak – válaszolta kérdésünkre a megyei főállatorvos.

Idén nyáron volt még egy sertéspestisgóc Gyergyóremetén, és az elsődleges intézkedéseket követő szakhatósági ellenőrzéseken az is kiderült, hogy számos gazdaságban fülszámozatlan sertéseket tartanak, tehát az állatok nemszerepeltek az elektronikus nyilvántartásban.

Az alcsíki térségben mindeddig elvégzett ellenőrzéseken azonban csak néhány olyan fiatal sertést találtak, amelyeken nem volt fülszám,

alapvetően ott nem jellemző ez a probléma – tudtuk meg a megyei szakhatóság vezetőjétől.

Azt, hogy miért fontos betartani a vonatkozó előírásokat, és hogy milyen könnyen terjed a sertéspestis, egy megtörtént esettel, és annak a jelenleg is folyamatban lévő következményeivel magyarázta el István Róbert. Egy Teleorman megyei falu egyik gazdaságában a közelmúltban megbetegedtek a disznók, leölték azokat, majd pár nap múlva a szomszédban tartott sertések is megbetegedtek. Az állattartó ezt elhallgatta,

a disznókat leölték, a húst pedig szétosztották a faluban, így nagyjából három hét múlva azokban a gazdaságokban is elkezdtek elhullani az állatok.

Jelenleg valamivel több, mint 80 aktív sertéspestisgóc van az országban, és ennek több mint a fele, azaz 47 Teleorman megyében – ismertette a felelőtlenség következményeit.

„Az a legfontosabb, amit meg kellene értsenek az emberek, hogy fülszám legyen a disznón, és amikor valami baj van, azonnal jelenteni az állatorvosnak, nem levágni az állatot és szétosztogatni a húst. A vírus még a fagyasztóban sem pusztul el, sokan ezt sem értik meg.

Ha a fagyasztóból két év múlva veszi ki a fertőzött állatból származó húst, az a vírus még mindig fertőz.”

Azt elkészítik, közben a maradékot, a húsról letisztított „cafatokat” beledobják a moslékba, és kezdődik minden elölről – hívta fel a figyelmet a sertéspestis kórokozójának erős fertőzőképességére és ellenállóságára a megyei szakhatóság vezetője.