A világon 1,7 milliárd, Európában 25 millió muszlim él, éppen ezért az iszlám vallás megismerése, megértése az európai ember számára is egyre fontosabbá válik. Sayfo Omar Ádám előadásában objektíven, ugyanakkor tabuk nélkül beszélt a vallásról, a körülötte keringő félelmekről és valóságról.
Az iszlám keletkezése
Az iszlám vallás a 7. században, az Arab-félszigeten, Mekkában született. Mohamed az iszlám tanait a kezdetekben a szegény sorsú emberek, rabszolgák körében kezdte terjeszteni. A vagyonosok nyomására Mekkát rövidesen el kellett hagynia a híveivel együtt, végül az iszlám nemzetet Medina városában alapította meg. Eredendően az iszlámnak három jogforrása van:
-
a korán,
-
a Mohamed próféta cselekedeteit, hagyományait összegyűjtő hadísz,
-
valamint a közmegegyezés, vagyis a nagy vallástudók véleményének elfogadása.
Az iszlám ma három kontinensre terjedt ki: Ázsiában, Európa balkáni részén és Afrikában van jelen, de a muszlimokat megosztja a nemzetiség, etnikum, társadalmi osztály és a vérségi leszármazás. Nagy többségük, körülbelül 80 százalékuk a szunnita iszlám követője, a bevándorlók legnagyobb része is az. A többiek a síita irányzatot képviselik, amelynek központja Irán. Utóbbi a régi perzsa hagyományokat vitte tovább.
A háború vagy a béke vallása?
Sayfo Omár rámutatott: az iszlám a vallási tanoknak és kulturális sajátosságoknak az összessége, de
nem egyenlő az iszlamizmussal, ami a politikai mozgalmat jelöli.
A nyugatellenes iszlamizmus a 20. századra vezethető vissza, az irányzat képviselői azonban nem vallástudók, hanem tanárok, újságírók voltak. Az iszlamista mozgalmak elsősorban válsághelyzetekben lévő államokban nyernek teret.
A szakértő szerint a bevándorló, eltérő etnikumú és társadalmi hátterű muszlimok természete és kultúrája különbözik, ebből adódóan nagyon gyakori az egymás közötti konfliktus. Nagyobb probléma, hogy a szunnita irányzatnak nincs központi vallási autoritása. „Azok az iszlamista gondolkodók, akik a saját országaikból elkényszerültek menekülni, mert ott elsősorban a saját elitjükkel, saját társadalmaikkal kerültek összetűzésbe, Európába érkezve szabadon tudták terjeszteni a tanaikat” – érvelt az előadó.
A terrortámadások „muszlim problémává” váltak Európában, és ez gyakran az identitásválságban szenvedő, korábban is deviáns személyekhez, főként otthonról elvándorló fiatalokhoz vezethető vissza, akik új vallásideológiát keresnek maguknak. „Ennek a valóságát látjuk Európában. Tehát azok a bevándorlásellenes erők,
viszont a téma azért összetettebb annál, hogy a muszlimok párhuzamos társadalmat építenek” – szögezte le, hozzátéve, hogy vannak, akik egyénként is be tudnak illeszkedni az európai társadalomba, mások szükségszerűen a sajátjaikat fogják keresni.
„A háború vagy a béke vallása az iszlám? A muszlimok persze azt mondják, hogy a békéé, akik nem szimpatizálnak az iszlámmal, azt mondják, hogy a háborúé. Nekem az a személyes véleményem, hogy mindkettőé. Tehát
-
amikor minden rendben van, akkor a béke vallása,
-
amikor van valami válság – anyagi vagy identitásbeli válság, például most, az Európába bevándorló közegekben –, akkor a háborúnak a vallásává tud válni”
– zárta az előadást Sayfo Omar.