Jelentősen megnőtt a szamárköhögéses megbetegedések száma Európában az elmúlt évben és az idei esztendő első részben. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) tájékoztatása szerint az esetek száma a tízszeresére ugrott a növekedés előtti két esztendőben előfordult megbetegedésekhez képest.
Igaz ugyanakkor az is, hogy az említett két esztendőben – 2021-ben és 2022-ben – az átlagosnál alacsonyabb volt a szamárköhögéses esetek száma a koronavírus miatt bevezetett lezárások és korlátozások miatt. De még ezt figyelembe véve is magas a szamárköhögéses megbetegedések száma:
az idei esztendő első három hónapjában annyi esetet jegyeztek fel, mint egy átlagos évben 2012 és 2019 között.
2023-ban és az idei első negyedévben majdnem 60 ezer szamárköhögéses megbetegedés történt az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térség országaiban, és – az ECDC adatai szerint – 11 gyermek, valamint 8 felnőtt halt bele a megbetegedésbe.
Hargita megyében nem történt szamárköhögéses megbetegedés az utóbbi időben,
nyilatkozta a témával kapcsolatos megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság vezetője. A szamárköhögés elleni, védőoltás általi védettséget illetően arról tájékoztatott, hogy Hargita megyében az országos átlagnál magasabb az átoltottsági arány, de például a magyarországinál alacsonyabb, ott ugyanis kötelező a védőoltás.
Noha évről évre változik valamelyest Hargita megyében is, hogy az oltási naptár által meghatározott korcsoportba tartozó csecsemőket és gyerekeket milyen arányban viszik el az immunizálásra szüleik, de az oltásprogramba tartozó oltások többségét általában 85 százaléknál nagyobb arányban beadatják, és a szamárköhögés elleni vakcina is ezek közé tartozik – közölte Tar Gyöngyi.
Az átoltottság a kanyaró, mumpsz és rózsahimlő esetében a legrosszabb országszerte, de Hargita megyében ez az arány sem kétségbeejtően alacsony,
magasabb ez is az országos átlagnál – fűzte hozzá.
A szamárköhögés elleni védőoltást – akárcsak számos más vakcinát – kombinált, azaz többféle fertőző megbetegedés elleni oltóanyagot tartalmazó vakcinában kapják meg a csecsemők, kisgyermekek és serdülők. A fertőző betegségek felügyeletét és ellenőrzését végző országos központ (CNSCBT) tájékoztatója szerint szamárköhögés ellen összesen öt oltást alkalmaznak: 2, 4 és 11 hónapos korban, továbbá 5–6, valamint 14 éves korban is kapnak egy-egy emlékeztető oltást a gyermekek.
A légutakat és a tüdőt érintő bakteriális fertőzés leginkább a csecsemőkre és az idősekre jelent veszélyt. Romániában az 1960-as években vezették be a szamárköhögés elleni védőoltást, így
a korábban születettek közül sokan védtelenek lehetnek a szamárköhögés kórokozója ellen.
„Az oltás jó védettséget ad annak, akinek jó az immunrendszere. Mert nyilván azoknak, akiknek immunproblémája van, nem ad megfelelő védettséget. Ilyen esetek vannak, ezért nem mondják soha egyetlen oltóanyagról se, hogy százszázalékos védettséget ad. Nem tud, mert vannak olyan emberek, akiknél nem alakul ki az immunválasz, mert valamilyen immunproblémájuk van. Ez általában kiderül előbb-utóbb, mert más egészségügyi problémáik is lesznek, más fertőző betegségeket is gyakran, könnyen elkapnak, és egy idő után kiderül” – fogalmazott a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője.
Az ECDC szerint egyébként három-öt évente még azokban az országokban is megugorhat a megbetegedések száma, ahol magas az átoltottsági arány, a szervezet szerint ugyanakkor érdemes lehet az idősebbeknek is emlékeztető oltást adni.