Furcsa helyzet alakult ki Hargita megyében az RMDSZ-es jelöltállításnál, a megyei tanácselnöki tisztséget ugyanis ketten is magukénak szeretnék tudni. Egyikük Borboly Csaba, aki így már a negyedik mandátumát szerezné meg ebben a pozícióban, kihívója pedig Barti Tihamér jelenlegi tanács-alelnök.
„Élesben” viszont nem szállhatnak harcba a tisztségért, mivel minden párt csak egy jelöltet indíthat, így egyezségre kell jutniuk.
A baj csak az, hogy úgy tűnik, egyikük sem fog meghátrálni, ezért valószínűleg
Kolozsváron az RMDSZ legfelsőbb döntéshozó testületeiben döntenek majd a Hargita megyei helyzetről.
A jelölési eljárás Hargita megyében összetettebb, mivel ez az egyetlen megye az országban, ahol három területi szervezet is működik (nincs egységes megyei szervezet), a csíki, az udvarhelyi és a gyergyói. Mindhárom független és egyenrangú tagja az RMDSZ-nek. Ez a három szervezet 1990 óta folyamatosan algoritmusok és különböző képletek alapján osztja fel egymás között a tisztségeket. A képviselői vagy szenátori listákon is például ilyen algoritmusok szerint rangsorolják a jelölteket.
A megyei tanács elnöki pozíciója esetében mindegyik szervezet maga döntheti el, hogy megpályázza-e a tisztséget a szervezet nevében, vagy nem tart igényt rá.
Utóbbi történt idén az udvarhelyi szervezet esetében, ahol úgy döntöttek, hogy csak alelnököt nevesítenek. A csíki és gyergyói szervezetek viszont kifejezték arra vonatkozó igényüket, hogy az általuk javasolt személy legyen az RMDSZ jelöltje a megyei önkormányzat elnöki tisztségére.
A procedúrát egy olyan régi megegyezés is színesíti, amely szerint minden mandátumban más térségből kell elnököt választani, ezt azonban már hosszú évek óta nem tartják tiszteletben, hiszen Borboly Csaba 2008 óta tölti be az elnöki tisztséget, tehát már a harmadik mandátuma végén jár.
Februárban aztán eldőlt, hogy a csíki szervezet ismét Borbolyt javasolja elnökjelöltnek, a gyergyói pedig Barti Tihamért.
Információink szerint a probléma ott kezdődött, hogy az RMDSZ miniparlamentjének, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) idei határozata egyebek mellett előírja, hogy megyei szinten kell meghozni a döntést a megyei tanácselnök és az alelnökök tekintetében.
A megállapodás szerint a három térség jelöltjeinek tárgyalniuk kell egymással, és közösen kell eldönteniük, ki melyik pozícióért indul.
Megegyezni azonban nem tudtak,
mivel mindkét jelölt kitartott azon szándéka mellett, hogy az elnöki tisztségért induljon.
Ez márciusban, a Hargita Megyei Egyeztető Tanács (HET) ülésén vált véglegessé. A HET-ben egyébként mindhárom területi szervezet tagjai helyet kaptak, közöttük parlamenti képviselők, szenátorok, a területi szervezetek elnökei és ügyvezető elnökei, és néhány polgármester.
Csíkszéket és Udvarhelyszéket 6-6 személy, Gyergyószéket pedig 3 személy képviseli.
Értesüléseink szerint a jelölési iratcsomók elemzésekor kiderült, hogy mindkét elnökjelöltté hiányos, mivel
egyikük sem tudta megszerezni a három térségből az előírt számú támogatói aláírást.
Így kerültek végül a múlt héten a Szövetségi Elnökség (SZE) elé, amely a hiányosságok ellenére elfogadta ugyan mindkettejük jelölését, de arról nem döntött, hogy melyikük legyen végül az RMDSZ Hargita megyei tanácselnök-jelöltje. Ehelyett visszautalták az erre vonatkozó döntést a HET hatáskörébe, tehát ismét ott tartunk, hogy helyben kellene megegyezésre jutniuk. Erre július 19-éig kaptak haladékot, a helyzetet viszont tovább bonyolítja, hogy
a HET belső döntéshozó procedúrája szerint egy döntés meghozatalához mindhárom területi szervezetből szükséges legkevesebb egy szavazat.
Így ha például a gyergyói képviselők egyöntetűen Bartit támogatják, a csíkiak pedig Borbolyt, akkor ismét nem tudnak majd döntésre jutni, és a kérdés újból visszakerül Kolozsvárra. Végül tehát nagy valószínűséggel mégsem helyben dől el, ki lesz Hargita megyében az RMDSZ megyei tanácselnök-jelöltje, hanem a Szövetségi Elnökségnél (SZE) és a Szövetségi Állandó Tanácsnál (SZÁT) döntenek majd erről.