{L1}
Idén januártól tervezték bevezetni az egészségbiztosítási rendszerben azt az intézkedést, amelynek értelmében az egészségbiztosítással rendelkezők az ambuláns – tehát a járóbeteg-ellátás részét képező – egészségügyi szolgáltatásokat, laborvizsgálatokat is igénybe vehették volna a magánklinikákon.
A tervezet szerint ezeknek a szolgáltatásoknak a költségét jórészt az egészségbiztosítási pénztár költségvetéséből finanszírozták volna, a páciensek csak részhozzájárulást kellett volna fizessenek: a szolgáltatás alapára és a magánszolgáltató által megszabott ár közti különbözetet. Az egészségügyi reformtörvény részét képező intézkedés januári bevezetését azonban – mint ahogyan már megtörtént korábban – ismét elhalasztották, ezúttal 2025-re.
Az ezt előíró sürgősségi kormányrendeletben a koronavírus terjedése okozta járványügyi helyzet alakulásával, illetve a járvány elleni küzdelem által felemésztett kiadásokkal indokolják a halasztás szükségességét a döntéshozók.
„Két intézkedést halasztottak el. Az egyik a magánklinikák esetében az egyéni hozzájárulás lehetőségének a bevezetése, amit a 2025-ös esztendő költségvetésének a jóváhagyásától számított 60 nap leteltéig halasztották” – tájékoztatott Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
A másik elhalasztott intézkedés az egészségbiztosítási rendszeren kívülről érkező küldőpapírok és ártámogatott gyógyszerreceptek elfogadására és ezeknek a szolgáltatásoknak az egészségbiztosítási alapból történő finanszírozására vonatkozik.
„A tervezet szerint azok a szakorvosok, akik nem állnak szerződéses viszonyban az egészségbiztosítási pénztárral, írhatnának küldőpapírt klinikai és paraklinikai szolgáltatásokra, illetve ártámogatott gyógyszerrecepteket is. Ez korábban folyamatosan halasztódott, és most ezt is elhalasztották a 2023-as év költségvetésének a jóváhagyásától számított 60 nap leteltéig. Tehát ezek az intézkedések, amelyeket az elmúlt esztendőkben hoztak, egyelőre nem lesznek alkalmazva, ezeknek az alkalmazása eltolódik 2023-ra, illetve 2025-re” – magyarázta a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetője.
Az utóbbi intézkedésnek az elhalasztását azzal indokolják a döntéshozók, hogy az egészségbiztosítási rendszerben a küldőpapírok és receptek kiállítása csak az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződésben foglalt szolgáltatások, illetve konzultációk eredményeként történhet, ezért az egységes informatikai rendszer nem ismerné fel és nem érvényesítené a rendszeren kívülről érkező küldőpapírokat és recepteket, ami ellenőrizhetetlenné tenné az egészségbiztosítási pénztár költségvetésében felmerülő kiadásokat.
Egyébként nem minden, az egészségügyi reformtörvénybe foglalt, magánklinikákra vonatkozó újdonság bevezetését halasztották el. Tavaly július elseje óta például a biztosítottak magánklinikákon is kezeltethetik magukat úgy, hogy az egészségbiztosítási pénztár kifizeti az intézménnyel szerződéses viszonyban álló magánkórháznak az adott szolgáltatásra jóváhagyott állami finanszírozást. A betegnek ilyen esetben az állami finanszírozás és a magánkórház szolgáltatásának az ára közti különbözetet kell fizetnie. A páciensek nem csak megyéjük egészségbiztosítási pénztárával szerződéses viszonyban álló magánklinikán kaphatnak ilyen ellátást, hanem az ország bármelyik magánkórházában, amely szerződést kötött valamelyik megye egészségbiztosítási pénztárával.