Sztrájkőrséget állva hívták fel a figyelmet a múlt héten a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház dolgozói az egészségügyi intézmény egyes osztályain fennálló bérfeszültségekre. Az eset kapcsán utánajártunk, hogy más székelyföldi kórházakban van-e hasonló probléma.
András-Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere a téma kapcsán előbb magyarázattal szolgált az egészségügyi intézmények bérezési rendszerének jogi hátteréről. Mint mondta:
a bérezési struktúrát, a bérrácsot általánosan törvény szabályozza, a bérpótlékok szintjéről pedig kormányhatározat rendelkezik.
Ebben például meghatározzák azt is, hogy a különböző kórházi osztályokon mennyi lehet a bérpótlék. Vannak osztályok, amelyek esetében nem egy fix összeget, hanem bérpótlék-intervallumot állapítanak meg, ilyen többek között a pszichiátriai osztály, az ideggyógyászat, az intenzív terápiás részleg. András-Nagy Róbert ugyanakkor azt is kiemelte, hogy
nem törvénytelenség az, hogy indokolt esetben egy osztályon belül a különböző személyzeti kategóriákra különböző pótlékszinteket állapít meg a kórház.
Ugyanakkor a pótlékok szintjének megállapítását el kell fogadnia az alkalmazottak érdekeit képviselő szakszervezetnek is. Tehát az intézményvezetés és a szakszervezet közös nevezőre kell jusson ezen a téren.
A sepsiszentgyörgyi kórház menedzsere továbbá nyomatékosította, hogy esetükben nem áll fenn olyan béraránytalanság, mint a csíkszeredai kórházban.
– jegyezte meg. Hozzátette, kórházukban van olyan osztály, ahol a pótlékintervallumból a magasabb összeget állapították meg, ilyen például az intenzív terápiás osztály. De nem minden részlegen lehetett ezt megvalósítani, hiszen
figyelembe kell venni a kórház költségvetését is, amely a fenntartó intézmény, ez esetben Kovászna Megye Tanácsa költségvetésétől függ.
Ugyanis létezik előírás arra is, hogy hány százaléka lehet a béralap a megyei költségvetésnek, tehát adott a pénzkeret felső határértéke, amit nem lehet meghaladni.
Arra is kitért, hogy az elmúlt 4-5 évben sürgősségi kormányrendelettel határozták meg a bérszinteket, így azokat nem lehetett módosítani.
A kórházmenedzser szerint egyébként nemcsak a csíkszeredai kórházban vannak aránytalanságok a bérpótlékok terén, hanem az országban több más kórházban is. Mint mondta,
egyes kórházakban azonban a legkisebb pótlékszintet sem tudták biztosítani a fenntartó önkormányzat költségvetése miatt.
András-Nagy Róbert szerint eljött az ideje annak, hogy újragondolják a bérstruktúrát, és új alapokra helyezzék azt, mert
jelenleg az egészségügyben dolgozó adminisztratív személyzet fizetése ugyancsak aránytalan a medikális személyzetéhez képest.
A kisegítő személyzet egy része, például a villanyszerelők, a beszerzők adott esetben kevesebbet keresnek, mint egy ápoló a kórházban, holott az ő munkájuk is kulcsfontosságú az egészségügyi intézmény akadálytalan működésében.
Zörgő Noémi, a Székelyudvarhelyi Városi Kórház szóvivője a fizetések kapcsán arról beszélt, hogy
intézményükben a törvény által megszabott bérpótlékot kapja minden alkalmazott, minden osztályon egyformán.
„Általánosságban elmondható, hogy amennyit a törvény megengedett, azt meg is kapták a dolgozók, a pótlékintervallumból a magasabbik összeget, annak függvényében, hogy az adott osztályon a jogszabályok milyen lehetőséget biztosítanak erre” – magyarázta, hozzátéve, hogy olyan helyzet, mint a csíkszeredai kórházban, náluk nem áll fenn.
A Marosvásárhelyi Sürgősségi Klinikai Kórháznak több, mint ezer alkalmazottja van. Az intézmény sajtószóvivője Mariana Negoiţă kérdésünkre elmondta, hogy a személyzeti béreket a 2017. évi 153-as kerettörvény alapján számítják ki, amely a közpénzből fizetett alkalmazottakra vonatkozik.
Minden bér kiszámításakor figyelembe veszik többek között a szakmai besorolást, azt, hogy melyik osztályon dolgozik az illető, mekkora munkarégisége van, de azt is, hogy milyen adókedvezményekre jogosult, illetve rendelkezik-e valamilyen fogyatékossággal vagy sem.
Az illetékes szerint a sürgősségi klinikai kórházban nincsenek elégedetlenségek a bérbesorolások, fizetések miatt.
Mint ismert, sztrájkőrségeket tartott az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség Csíkszeredában, a megyei tanács épülete előtt, így tiltakozva a megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozó Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alkalmazottait érintő bérfeszültség miatt. Ugyanis, mint korábban írtuk,
vannak olyan osztályok a kórházban, ahol nem egységesek a bérpótlékok.
Ez ahhoz vezetett, hogy a kisegítő személyzet akár többet is kereshetett egy asszisztensnél.
Arról is beszámoltunk, hogy a kórház vezetősége sajtótájékoztatót tartott az első sztrájkőrséget megelőzően, szerdán reggel, amelyen elmondták, hogy
2018-ban a bértörvény alapján, méltányossági szempontokat is figyelembe véve határozták meg a bérpótlékok szintjét, úgy, hogy értékben valamelyest közelítsék a kisegítő személyzet és az orvosok, asszisztensek fizetését.
Utóbbiak ugyanis már 2018-ban megkapták a korábbról elmaradt béremelést, a személyzet többi része esetében viszont évekre felosztott, szakaszos emelést írt elő a törvény. A juttatások mértékét elfogadta az alkalmazottak többségét akkor képviselő Sanitas szakszervezet.
A kórház 2018-ban hozott döntéséből következett a későbbiekben a béraránytalanság, merthogy időközben megemelték a kisegítő személyzet bérét is. Viszont
utólag a bérpótlékok szintjét már nem tudták korrigálni, mert minden évben megjelent egy sürgősségi kormányrendelet, ami ezt akadályozta.
Rákérdeztünk most a kórháznál, hogy melyek voltak azok a jogszabályok, amelyek úgymond megkötötték a kezüket. Márton Judit, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház jogtanácsosa válaszul felsorolta mindazon sürgősségi kormányrendeleteket, amelyekről szó van: a 2018-ból származó 114-es, a 2020-ból az 1-es, és a 226-os, 2021-ből a 130-as, 2022-ből a 168-as, 2023-ból a 115-ös számú rendeleteket. A jogtanácsos rámutatott, hogy
tavaly is érvényben volt az a sürgősségi kormányrendelet, amely szinten tartotta a béreket.
Továbbá megkérdeztük azt is, hogy az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezet követelésének eleget téve, miért nem alkalmazzák a legfelsőbb bíróság 2023-ból származó 80-as számú döntését.
„A döntés az igazságszolgáltatásban dolgozó szak- és kisegítőszemélyzet fizetésére vonatkozik. A Brassói Táblabíróság felterjesztésére hozták meg. Konkrét, a táblabíróságon zajló peres ügyre vonatkozik.
– mutatott rá a jogtanácsos arra, hogy miért nem járható ez az út a helyzet megoldására.
Kérdés, hogy a kormány legújabb intézkedése, amelynek értelmében e hónaptól megemelik a fizetéseket az egészségügyben, javíthat-e az évek óta fennálló béraránytalanságokon a csíkszeredai kórház egyes osztályain.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznak 1480 alkalmazottja van, közülük mintegy 700 tagja az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetségnek.
A sztrájkőrséget tartó szakszervezet képviselői átiratot nyújtottak be a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz arról, hogy nem egységesek a bérpótlékok a csíkszeredai kórház egyes osztályain. „Nekünk ezt az átiratot kötelességünk továbbítani a kormányhivatalhoz, a belügyminisztériumhoz, és mivel törvénymódosítási javaslatra is szükség van, ezért valószínűleg az egészségügyi minisztériumnak is elküldjük” – mondta érdeklődésünkre Adrian Pănescu, a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal szóvivője.