Több mint kétezer ember fordul meg évente a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány húsvét előtti foglalkozásain. Az első műhelymunkát 1996-ban szervezték meg, a tojásírás éjszakája – ami maratoninak számít, hiszen tizenhét órán át tart – idén jubilál, tízéves lesz. Arról, hogyan vált a tojásírás hagyománya igazi örömforrássá, Tóth-Birtan Tinka, az alapítvány igazgatója mesélt a Székelyhonnak.
Mindig hoz újdonságot
A Míves Ház ajtaján belépve már érezni a forró viasz gőzét, a gyerekek javában készítik a húsvéti tojásokat.
Tóth-Birtan Tinka szerint a tojásírás nem korhoz kötött, sőt időről időre találnak benne újdonságot: új technikákat, mintákat próbálnak ki. Az iskolásokkal csak piros tojások készülnek, de délutánonként, valamint nagypénteken bármennyi tojással jöhetnek az érdeklődők, és nincs korlátozva az idő, amit írással töltenek.
Nagyon bele lehet lendülni, olyan résztvevőnk is akad, aki 30-40 tojással érkezik” – emelte ki az alapítvány vezetője. A foglalkozásokra mindössze kifújt vagy főtt tojást kell hozni – és persze jókedvet.
Mesél a hímes tojás
Az első két évben egy gyimesi tojásíró asszony, Erzsi néni tanította az írást és a kesice (íróka) készítését, azóta a Guzsalyas oktatói önállóan szervezik a foglalkozásokat. A motívumokról, jelentésükről Lőrinczi Etelka árapataki tanítónőtől, néprajzi gyűjtőtől tanultak. „Mi sem ismerjük mindenik jelentését, de amit ő elmesélt, azt továbbadjuk.
– mutatott rá az igazgató.
Minden mintának több változata van, egyéntől függ, melyiket választja. Íme, a főbb motívumok, amelyeket Lőrinczi Etelka tanított:
-
a kezes, tenyeres mintájú tojások megóvtak a rossztól, bajtól, ártó hatalmaktól;
-
a virágmotívumok a szerencse jelképei: ha locsoláskor virágmintás tojást kínált a lány, akkor szívesen látta az udvarlót;
-
a tulipántos magyaros minta, a szerelmet, a szeretetet, a jóságot szimbolizálja;
-
ha cserelapis tojást evett meg egy fiú vagy egy férfi, abban az évben erőteljes, bátor, erős volt;
-
a tyúklábas minta a termékenységet, őserőt, anyaságot és újjászületést jelképezi, hasonlóan a békás tojásokhoz;
-
annak a legénynek, aki veszett utas tojást kapott, vissza kellett mennie ahhoz a leányhoz, aki azt neki adta; ha a család ilyet fogyasztott, akkor összetartó és egészséges maradt egész évben;
-
a kígyófejes tojás szerencsét hoz a házhoz, minden bajtól megvédi annak lakóit;
-
a kígyók a tavasz ébredését, továbbélését is jelképezik.
A Míves Házban több tucat mintából lehet inspirálódni, többnyire árapatakiakból, gyimesiekből és moldvaiakból. Háromszéki minták is léteznek, azonban sokkal egyszerűbbek a moldvaiaknál. Az alapítványvezető felhívta a figyelmet: a Székely Nemzeti Múzeumban található egy tojásgyűjtemény, ott minden vidék mintái megtalálhatók.
Újjáéledt hagyomány
„Háromszéken a kétszínű – sárga és piros – tojásnak volt hagyománya. Moldvában készítették a maratott tojást, azaz pirosra festették a tojást, arra írták rá a mintát, és utána beletették ecetbe. Ahol nem volt lefödve viasszal, onnan lemarta az ecet a festéket. És ez pont fordítva néz ki, mert itt a minta lesz piros, és maga a tojáshéjszín az alap” – magyarázta Tóth-Birtan Tinka.
Régi szokás, de nem minden háznál írtak tojást. Viszont minden faluban volt egy-két asszony, akik kérésre elkészítették azokat. Háromszékre például Bodzaforduló környékéről jöttek tojásíró asszonyok. Mára vidéken is sokan „visszatanulták” a tojásírást, egyre több szervezet, egyház hoz tető alá húsvét előtt ilyen típusú foglalkozásokat.
„Nagyon sok helyen visszahonosodott a tojásírásnak a hagyománya, ami nagy öröm számunkra.
Igazából egy örömteli élmény is, amikor találkoznak, beszélgetnek, és közben írják a tojásaikat” – hangsúlyozta.
Ne féljünk belevágni
Nem nagy ördöngösség a tojásírás, de érdemes előtte ellesni a technikákat, például a kesice helyes használatát vagy a visszatörlés folyamatát festés után. Lehet írni tyúktojásra, libatojásra, amelyek lényegesen nagyobbak, de némelyek kacsatojással vagy apró, liliputi tyúktojással érkeznek a Guzsalyas foglalkozásaira.
A tojásokat nem szabad sós vízben főzni, különben foltosan fogja be a festék
– ez az egyetlen, amit szigorúan be kell tartani Tóth-Birtan Tinka szerint. A többi már a gyakorláson múlik.