A fagyos idő beköszöntével elkezdődnek a disznóvágások, Hargita megyében a héten dönt az állategészségügyi igazgatóság a körzeti és szakhatósági állatorvosokkal a rendelők meghosszabbított nyitvatartási programjáról.
Hargita megyében mintegy 20 ezer sertést tartanak, és az állománynak nagyjából a felét vágják le a téli időszakban – tudtuk meg István Róberttől. A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője kérdésünkre elmondta, hogy
több nagy vágóhíd is működik már a megyében, továbbá kisvágóhidak és vágóközpontok is, és ezeknek a kapacitása bőven fedezi a szükségleteket.
Két nagykapacitású vágóhíd van a megyében, ezek közül a csíkjenőfalvi az, amelyen sertésvágásokat is végeznek –
ennek egymagában akkora a kapacitása, hogy a megyéből nem is tudnák ellátni elegendő állattal.
Gyergyóalfaluban egy kisvágóhíd működik, amely a közepes kapacitású egységek csoportjába tartozik, de ott is „tízesével” tudnak állatokat vágni. Csíkcsomortánban, valamint Gyergyócsomafalván vágóközpont van, azoknak egyforma a kapacitásuk, tehát ott
naponta néhány sertést tudnak levágni.
A két utóbbin egy-egy mészáros dolgozik, így ez, valamint a hűtési kapacitás is határt szab a levágandó állatok számát illetően, az ilyen egységekre vonatkozó szakhatósági előírások mellett.
A kisvágóhidon, valamint a vágóközpontokban bérvágásokat is vállalnak, de
kérésre fel is dolgozzák az állat húsát, így akár kolbászként vagy feldarabolva, porciózva is hazavihetik a megrendelők a vágásra bevitt sertés húsát, mindössze a füstölést, főzést kell ők maguk elvégezzék
– közölte István Róbert. Vannak, akik igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat, mert így könnyebb, nem kell otthon vesződjenek a kicsontozással stb.
Sokak számára viszont fontos, hogy ne legyen költséges a feldolgozás, ezért
háztáji körülmények közt, hagyományosan vágják le a felnevelt disznót, disznókat, és a munkából az unokától a nagymamáig mindenki kiveszi a részét, még ha csak a fokhagymapucolás erejéig, vagy azzal, hogy a gyermek elszalad a boltba még egy kiló sóért
– mondta István Róbert.
Mivel sok a háztáji disznóvágás, a szakhatóság megyei vezetője felhívta a figyelmet a hús bevizsgálásának a fontosságára. Erre a trichinellózis veszélye miatt van szükség,
a parazita ugyanis – például a sertéspestissel ellentétben – az embert is súlyosan megbetegítheti, de szélsőséges esetben akár bele is hallhat a fertőzött.
„A trichinellózis akár halálos is lehet, ha nagymértékű fertőzés történik. A parazita a bélben él, és a lárvája befészkeli magát az izomzatba, és körülötte feléli az összes ásványi anyagot.
Ha már az izomzatba is befészkelte magát, és becisztásodik, és nem megyünk idejében orvoshoz, akkor sajnos már nagyon nehezen kezelhető.
– részletezte a betegség lefolyását a szakhatóság megyei vezetője.
A trichinellózis első tünetei közé a gyomorpanaszok tartoznak: hányás, rosszullét, görcsök, hasmenés, majd – ahogy a lárvák szétterjednek a szervezetben – hőemelkedés, izomláz is kialakulhat, és a beteg egyes testrészei – attól függően, hogy hol alakul ki érelzáródás – elkezdenek megduzzadni.
Nagyon fontos már az első tünetek megjelenésekor orvoshoz menni
– hívta fel a figyelmet István Róbert. De még jobb megelőzni a bajt, és a nem a szilvapálinkával kapcsolatos népi bölcsességek alapján intézni a prevenciót – fűzte hozzá.
A trichinella-vizsgálat mindössze tíz percig tart a papírok kitöltésével és a mikroszkóp alatt használt üveglapok elmosásával együtt, tehát
nagyon gyorsan lezajlik, 20-25 lejbe kerül és bármelyik állatorvosi rendelőben, hatósági körorvosi rendelőben elvégzik.
A megyei jogú városok többségében – Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen – a piaccsarnoknál is elvégeztethető a vizsgálat,
Székelyudvarhelyen pedig a szakhatóság városi székhelyén, utóbbin komplexebb trichinella-vizsgálatot is el tudnak végezni, olyat, ami a közfogyasztásra szánt disznóhúsok esetében szükséges
– tájékoztatott a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság vezetője.
A szakhatóság a héten tart megbeszélést a megye állatorvosaival és azon döntenek a rendelőknek a disznóvágási szezonban való nyitvatartási programjáról is, lévén, hogy sokan hétvégén vágnak disznót.
Egyébként Hargita megyében legutóbb több mint öt éve történt trichinellózis. Két eset is volt, az egyikben nem vizsgáltatták be a levágott állat húsát, a másikban disznóvágáskor vaddisznóhúst kapott ajándékba a család, azokat összeőrölték, és mint utóbb kiderül, a vadhús fertőzött volt. Ez egyébként a kevésbé ritka eset:
az utóbbi időben három kilőtt medve húsában is megtalálták a parazitát.
Ezek az állatok eltakarítják az elhullott vadakat, így a hordozóivá is válnak a fertőzésnek – mondta István Róbert.