Több mint 1600 Hargita megyei vállalkozás megkérdezésével készített felmérést a járványkrízis okozta gazdasági problémákról Barti Tihamér, a megyei tanács alelnöke munkatársaival. A kutatáshoz egy Európa-szerte elvégzett felmérést használtak mintaként, kiegészítve néhány kérdéssel.
Az áprilisban szétküldött kérdőívet kitöltő cégek többsége – 38,5 százaléka – ötnél kevesebb alkalmazottal rendelkező mikrovállalkozás, a tíznél, illetve húsznál kevesebb dolgozót foglalkoztató cégek aránya egyaránt mintegy 14 százalék, a válaszadók tíz százaléka egyéni vállalkozó, a személyzetszám alapján besorolt többi cégkategória hányada mind tíz százalék alatti. A felmérésből kiderül, hogy
a válaszadók kétharmadának nem volt terve a jelenlegi válsághelyzetre, és a kérdőív kitöltésekor a vállalkozásoknak kissé több mint a felénél már valamilyen megszorító intézkedést be kellett vezessenek:
25,2 százalékuk élt a kényszerszabadság lehetőségével, 14 százalékuk az alkalmazottak egy része esetében teljes munkaidőről részmunkaidőre kellett átálljon, 11,2 százalékuk pedig részleges vagy teljes személyzeti elbocsátást kellett végrehajtson. A válaszadóknak majdnem a fele (49 százaléka) akkor még nem kellett leépítésekhez folyamodjon.
A járvány kitörése óta a felmérésben részt vevő vállalkozások több mint 30 százalékának 5000 lejnél nem több, majdnem 30 százalékának pedig 30 ezer lejnél kevesebb bevételkiesése volt, a következő két hónapra vonatkozó bevételkiesés mértékét a legtöbben 30 ezer és 250 ezer lej közötti értékre becsülik. Olyan, ahol e tekintetben egyáltalán nem tapasztaltak negatív hatásokat, kevesebb mint 10 százalék. Még ennél is kevesebb azoknak a vállalkozásoknak a száma (2,7 százalék), ahol idén nem számítanak termékeik, szolgáltatásaik értékesítésének a csökkenésére.
A legtöbben – a válaszadók 27 százaléka – több mint 30 százalékos értékesítéscsökkenést prognosztizál, 16,2 százalék látja úgy, hogy több mint 50 százalékos, ugyanennyien pedig úgy, hogy 80 százalékosnál nagyobb lesz az értékesítéscsökkenés. Az előbbiek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy
a kérdőív kitöltésekor a vállalkozások 92,5 százalékánál már érződött, hogy csökken a kereslet termékeik, szolgáltatásaik iránt,
olyannyira, hogy a vállalkozások 28,3 százaléka százszázalékos visszaesésről számolt be, azaz teljesen leállt a forgalmuk.
Miközben a kérdőív kitöltésekor a vállalkozások 66,4 százalékánál még nem kellett elbocsátásokat alkalmazzanak, a felmérést követő két hónap távlatában már csak a válaszadók 48,6 százaléka vélte úgy, hogy el tudja kerülni a leépítések végrehajtását.
Láthatóan a cégfejlesztési terveket is keresztülhúzta a járvány okozta krízis: a felmérés eredménye szerint a járvány kitörése előtt a vállalkozások 68,3 százaléka tervezett személyzetbővítést, a rendkívüli helyzet miatt azonban a válaszadók 74,3 százaléka visszavonta a vállalat termelési vagy infrastrukturális fejlesztésére tervezett beruházásokat is. Kiderül ugyanakkor az is, hogy
a legtöbb válaszadónak (41,3 százalék) legfeljebb két hónapra elegendő a pénzügyi likviditása, ha nem javul a helyzet, meg kell szüntetnie üzleti tevékenységét vagy csődöt kell hirdetnie.
Legtöbb egy évre mindössze a vállalkozások 4,9 százaléka rendelkezik fizetőképességgel, egy évet meghaladó időszakra pedig 5,6 százalékuk. Az általános borúlátásra utal ugyanakkor az, hogy a kérdőívet kitöltő vállalkozók 68,5 százaléka a munkavállalók tömeges hazatérése ellenére sem gondolja úgy, hogy könnyebben talál majd munkaerőt.
A felmérést azért végezték el, hogy az európai alapokért felelős minisztériumnak (MFE) tudjanak javaslatokat küldeni a gazdaságélénkítő segélyprogramok megtervezésére vonatkozóan. Ezt meg is tették, és biztató választ kaptak a szaktárcától javaslataikra – nyilatkozta lapunknak Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának az európai uniós pályázatokért felelős alelnöke. Noha a minisztériumban biztosan ismerik a mintául szolgáló, Európai Néppárt által elvégzett felmérés eredményét, tudomásuk szerint azt a legnagyobb arányban az észak-európai országokban töltötték ki, ezért érezték szükségesnek a helyi felmérést – fűzte hozzá.