A leégett húsz ház lakóit azonnal felkarolta a csíkszeredai városvezetés, még aznap este az Erőss Zsolt Arénában kapott helyet 261 személy, közülük 143 kiskorú.
A városháza szociális – és nemcsak – osztálya, illetve más segélyszervezetek közreműködésével rendszert dolgoztak ki a tisztálkodás, étkeztetés és takarítás területén is, miközben egyre-másra érkeztek a humanitárius segélyek.
A romák többsége már az első pillanattól kezdve visszavágyódott Csíksomlyóra, jelentős részük – 28 család – már a tűzvész után két héttel megelégelte a vendéglátást és visszaköltözött a telepre.
A helyszínről több mint 400 köbméter törmeléket szállítottak el, továbbá építkezési tilalmat rendeltek el.
Párhuzamosan elkezdték a gyerekek iskolai oktatását és a felnőttek foglalkoztatását is. Koronavírus gyanúja miatt karantént is elrendeltek a hatóságok a létesítményben, miközben a városvezetés kikérte a témában jártasabb szakemberek meglátásait is, így Szlovákia volt romaügyi kormánybiztosa és más romaszakértők is segítették a hétköznapok könnyebbé tételét.
Több kudarcba fulladt költöztetési pletyka és ötlet után úgy tűnik, végül a Hajnal utcában megvásárolt ingatlan krízisközponttá alakítása nyomán kerülhet sor az arénában lakók elhelyezésére.
Sógor Enikő alpolgármester megkeresésünkre úgy fogalmazott, az Erős Zsolt Arénában jelenleg 109 személy van elszállásolva, amelyből 64 gyermek.
A közösségben az elmúlt egy évben 2 elhalálozás és 8 születés történt.
„Minden lehetőséget megragadtunk arra, hogy az ott élő közösségből minél több embert vissza-, vagy be tudjunk vezetni a munka világába. Jelenleg 13 embernek van állandó munkára lehetősége. Több esetben érthetetlen okokból felbontódott pár munkaszerződés. Folyamatosan keressük a többieknek is a munkalehetőséget, viszont iskolai végzettség, illetve szakképzés és tapasztalat hiányában nagyon kevés az esély, ezért is fontos a felzárkóztatási programunk” – közölte.
Huszonnyolc felnőttet írattak be a Második Esély programba, I–IV. és V–VIII. osztályba, többen pedig esti iskolába járnak Szentegyházára. Az arénában az étkezés azóta is közösen zajlik, a közösségi asszisztensek folyamatosan egészségügyi nevelésben részesítik a lakókat, zajlanak az óvodai és iskolai tanítások, működik a nappali foglalkoztatás, és pontrendszerben értékelik az elvégzett munkát, a programokon való részvételt.
– sorolta az alpolgármester, aki a legnagyobb változást leginkább a jövőjüket, az életmódjukat illető perspektíva változásában látja: kevesen vannak már, akik ugyanúgy szeretnék folytatni az életüket, mint a tűzeset előtt. „Dolgozni, tanulni, külön költözni akarnak a somlyói telep lakóitól és tisztességes, önfenntartó életet élni. Felzárkózni elsősorban akkor tudnak, ha ők maguk is elhiszik, hogy képesek rá és megkapják a biztató, befogadóbb, toleránsabb közegeket” – tette hozzá.
A romák és a városlakók viszonyáról faggatózva megtudtuk, nagyon sok konfliktusos helyzetet vettek kézbe. „Az együttélés természetesen korántsem zökkenőmentes, de folyamatosan dolgozunk. Vannak ellenben jelenleg is önkéntes felajánlások, adományok is. Egyre több olyan viszonyulást látok, amelyik toleránsabb, megpróbál belátni a helyzetek mögé, és nem csak a félelem és a megszokás által generált beidegződéseket, gyűlölködő zsigeri reakciókat működtet” – húzta alá. Hogy szociális szempontból milyen további tervekkel készülnek, az az elöljáró szerint nagyban költségvetésfüggő, de folytatni szeretnék a megkezdett felzárkóztatási munkát.