„Ez a tanév a jövő hónapban véget érhet!” – ezzel a címmel adta ki közös közleményét a három nagy tanügyi szakszervezet, amelyben bejelentették, hogy megkezdik a támogató aláírások gyűjtését az általános sztrájk megszervezése érdekében.
– említette meg az egyik szakszervezeti követelést Kocs Ilona, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Hargita megyei, területi szervezetének vezetője. Emellett még számos dologgal elégedetlenek, egyebek mellett a törvény betartásának a hiányával – ez főként a 2017/153-as törvényre vonatkozik –, a tanügyi alkalmazottakkal való bánásmóddal, illetve azzal, hogy nincs biztonság az iskolákban.
A szakszervezeti tervek szerint az általános sztrájk május 22-én kezdődne. „Akkor nem lesz oktatás.
– fogalmazott az érdekvédelmi tömörülés képviselője.
A szakszervezet ezekben a napokban is tiltakozik a fővárosban. A szerdai tüntetésen a Hargita megyei szakszervezeti küldöttség is jelen lesz, amint arról Kocs Ilona beszámolt,
az ő hatáskörébe tartozó településekről 45 tanügyi dolgozó utazik el a bukaresti tiltakozásra.
A május 10-én tartandó nagy bukaresti tüntetésre 15 ezer szakszervezeti tagot várnak az országból, arra a tiltakozásra a jelenleginél háromszor többen mennek majd Hargita megyéből, mondta Kocs Ilona.
A szerdai bukaresti tiltakozáson a szakszervezet Maros megyei képviselői is jelen lesznek, tudtuk meg Molnár Zoltántól, az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetőjétől. Megkezdték ugyanakkor kedden az általános sztrájk megszervezéséhez szükséges aláírások összegyűjtését is.
Elhúzódó sztrájkra számítanak, május 22-én kezdődne el a sztrájk, ami a tanév végi vizsgákat is érintené, de azt, hogy meddig fog tartani, előre nem lehet megjósolni
– mondta Molnár Zoltán. Ez attól is függ, hogy mekkora lesz majd a támogatottsága a munkabeszüntetéssel járó sztrájknak.
A sztrájktörvény értelmében a tanügyi dolgozók 50 százalékot meghaladó arányban kell támogassák a tiltakozást, ahhoz, hogy azt meg lehessen tartani,
a gyakorlatban azonban legalább 60 százalékos támogatottságra lenne szükség, ugyanis mindig vannak olyanok, akik aláírják a támogató ívet, ám végül nem vesznek részt a tiltakozáson
– magyarázta a szakszervezet Maros megyei vezetője. Molnár Zoltán elmondta, korábban már készítettek egy felmérést és annak eredménye szerint a Maros megyei tanügyi alkalmazottak 62 százalékos arányban támogatták az általános sztrájk megszervezését, de országszerte nem ez volt a jellemző, csak néhány megyében volt ilyen magas a sztrájkpártiak aránya.
Elsősorban a rossz fizetések miatt tiltakoznak, vannak olyan személyzeti kategóriák – például a kisegítőszemélyzet –, amely még a 2017/153-as törvény által előírt bért sem kapta meg, pedig azt jócskán megkésve, de már tavaly kellett volna teljesítse az állam. Eközben még idénre sem akarják megadni
– beszélt a tiltakozások okáról az érdekvédelmi tömörülés Maros megyei vezetője. Noha az új bértörvény-tervezet, amely nyáron kell végleges formát öltsön, a hibái ellenére lényegesen jobb, mint a jelenlegi, de valószínűleg a tervezetet is módosítani fogják, másrészt
ebben az országban még egy érvényben lévő törvény sem jelent garanciát arra, hogy be is fogják azt tartani, ezért nem vár tovább a szakszervezet a tiltakozásokkal
– tudtuk meg Molnár Zoltántól. Utóbbira ékes példa az, hogy miközben a bérpótlékok értékét az előző évi bér alapján kellene kiszámítani,
olyan pótlék is volt, amelyet még a 2017-es fizetések alapján számítottak ki
– magyarázta a szakszervezeti vezető.
A tanügyi szakszervezetek azért is kívánják a tiltakozásnak ezt a szélsőséges formáját alkalmazni, mert a kormány egy sürgősségi rendelettervezet által – amely rövidesen megvitatásra kerül a kormánykoalícióban – az oktatásban dolgozókra nézve további negatív hatással járó döntéseket kíván hozni – áll a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Spiru Haret, valamint az Alma Mater szakszervezetek közös közleményében. Mindeközben
a személyzeti kiadásokat a 2022-es szinten tartanák, amit az oktatási rendszerben lehetetlen megvalósítani, mivel a pedagógusok fizetésének a magasabb tanári fokozatba való átlépéssel, illetve a munkarégiségnek megfelelően is nőnie kell.
Nehezményezik továbbá azt is, hogy a kormány megakadályozza, hogy a kisegítő didaktikai és nem didaktikai személyzet bére elérje a 2017/153-as törvényben előírt szintet, hogy súlyosbodik a személyzethiány, ugyanis
a kabinet megtiltja a nyugdíjnak a bérrel való halmozását, és megakadályozza az üres állások betöltésére irányuló versenyvizsgák szervezését, illetve a szakmai továbbképzési tevékenységeket is ellehetetleníti.
A közleményben ugyanakkor arra is kitérnek, hogy akár jóváhagyják az említett sürgősségi rendelettervezetet, akár nem, a három szakszervezet követelései változatlanok maradnak.