Elfogadta csütörtöki ülésén a kormány azt a memorandumot, amely arról szól, hogy a készülő bértörvényben biztosítják az országos bruttó átlagbérnek megfelelő fizetést a kezdő pedagógusok számára, és ugyan ez volt a tanügyi szakszervezetek egyik fő követelése, az általános sztrájk mégis folytatódik az oktatási rendszerben. Ennek egyik oka az, hogy
a kormány szakaszosan, 2026-ig hajtaná végre a béremelést.
Ezt a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) alelnöke nyilatkozott is erről a központi sajtónak a hét közepén. Az, hogy a memorandum elfogadása nem lesz elegendő a sztrájk beszüntetéséhez csütörtökön délelőtt abból is kiderült, hogy
a FSLI bejelentette, nem hagynak fel a tiltakozásokkal, és pénteken délelőtt 11 órára 20 ezer tanügyi alkalmazottat várnak szerte az országból a Bukarestben kezdődő tiltakozó felvonulásra.
Az, hogy a memorandum kevésnek bizonyult, a bizalmatlansággal is magyarázható. Az FSLI elnöke egy televíziós nyilatkozatban el is mondta csütörtökön, hogy
„jogi szempontból nem jelent túl sok garanciát” számukra a memorandum.
A memorandum ugyanis lényegében csak egy ígéretet jelent, nem hasonlítható egy jogszabályhoz a jogi erejét tekintve. A memorandumot a Hivatalos Közlönyben sem kell leközölni, noha ezúttal a kormány ott is megjelenteti a dokumentumot, egyfajta garanciaként. A memorandum azonban nem kerülhet a Hivatalos Közlöny első részébe, a jogszabályok közé.
Ugyanakkor – amint arról az Alkotmánybíróság korábbi elnöke nyilatkozott B1 hírtelevíziónak –
a memorandum értelmében a tanárok még csak be sem perelhetik a kormányt, ha az nem teljesíti a kötelezettségeit.
Ligia Deca oktatási miniszter a csütörtöki kormányülést követően bejelentette, hogy a diákok tanév végi lezárásának a pénteki határidejét a cikluszáró – azaz például az érettségi előtt álló – évfolyamok tanulói esetében június 13-ig, azaz jövő keddig meghosszabbították. Ennek megfelelően
az érettségi kompetenciavizsgáinak a kezdete is csúszik két napot, így azok június 14. és 23. között zajlanak majd, ha addig véget ér az általános sztrájk.
Az írásbeli vizsgák menetrendje egyelőre nem változik sem a képességfelmérő vizsga előtt álló nyolcadik osztályos diákok, sem az érettségi előtt álló tizenkettedik osztályosok esetében. A tanügyi tárca vezetője ugyanakkor miniszteri rendeletet fogadott el arról, hogy
a tanév végi lezáráshoz két jegy is elegendő, továbbá az osztályszintű lezárás elvégezhető anélkül is, hogy az adott tanintézmény pedagógustanácsa jóváhagyná a tanév végi beszámolóról szóló jelentést.
„A nyomásgyakorlás zajlik – beismerve vagy nem beismerve –, ma üzenték, hogy aki befejezi a sztrájkot, az megkapja a fizetését a sztrájknapokra is. Vagy az, hogy ha nem zárják le a diákokat, akkor ők kimaradnak a vizsgákról” – említett néhány példát a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Maros megyei szervezetének elnöke, Molnár Zoltán az utóbbi idők tapasztalatai alapján. Elmondta, lélektani nyomásgyakorlást is tapasztalnak a tiltakozó pedagógusok:
a lelkiismeretükre próbálnak hatni, azt sugallják számukra, hogy miattuk nem fognak tudni vizsgázni a diákok.
„Érdekes, hogy arra a kérdésre, hogy mi lesz azokkal, akiket nem zárnak le, elhangzott a tanfelügyelőségen, hogy az a gyermek majd ősszel megy vizsgázni, mert nem változtatják meg a vizsganaptárt. Ez egy aberráció, ilyet nem lehet megtenni. Meg kell találják erre a megoldást, meg kell változtassák a szabályokat, hiszen nem a sztrájkoló tanár szervezi a vizsgákat, hanem a minisztérium. Ez mind nyomásgyakorlás” – hangsúlyozta, megjegyezve azt is, hogy az ilyen jellegű üzeneteket mindig szóban kapják, sosem írásban. Olyan próbálkozás is volt – folytatta –, hogy
egy napra, a diákok tanulmányi lezárása idejére lépjenek ki a sztrájkból a tiltakozók, aminek nyilván az lett volna az eredménye, hogy fel lehetett volna függeszteni a sztrájkot, mert a részvétel 50 százalék alá csökkent volna.
A memorandumot illetően Molnár Zoltán elmondta, hogy a kezdő tanárok béremelésének mértékére vonatkozó résszel elégedettek, azzal viszont nem, hogy a növelés szakaszosan történjen.
– fogalmazott. Tisztában vannak azzal, hogy a memorandum nem jelent túl sok garanciát, de egy sürgősségi kormányrendelet vagy más jogszabály sem jelentene sokkal többet, hiszen ebben az országban a törvényeket sem tartják be – fűzte hozzá kérdésünkre.
A harmadik hete tartó, munkabeszüntetéssel járó tiltakozással a szakszervezet mindeddig azt érte el, hogy a nem didaktikai személyzet június elsejétől megkapja a 2017/153-as törvény által garantált, ám évekig elmaradt béremelés utolsó részletét. Történt ugyanakkor néhány módosítás a kollektív munkaszerződésben, ami a munkakörülmények javulását eredményezi, illetve a szabadnapokat, szabadságokat érinti.
A közoktatási rendszerben dolgozók a nyári hónapokban ételjegyeket sem kapnak, miközben a törvény értelmében állandó pótlékként akkor is meg kellene kapják, ám ezeket a költségeket 2018 óta nem számítják bele a bérköltségekbe.
A tiltakozással sikerült elérniük, hogy ezt is megkapják – sorolta Molnár Zoltán arra vonatkozó kérdésünkre, hogy mindeddig mit sikerült elérniük a tiltakozó tanügyi alkalmazottaknak.
A szakszervezet képviselőjétől megkérdeztük azt is, mi kellene ahhoz, hogy befejeződjön az általános sztrájk. Erre nem tud pontos választ adni, hiszen mindenről konzultálni kell a szakszervezeti tagokkal, de
az biztos, hogy a sztrájkot nehezebb „lecsitítani”, mint megelőzni
– válaszolta, megjegyezve, hogy okosabb döntés lett volna a kormány részéről még a sztrájk kitörése előtt megtenni a mostani ígéreteket.
A szakszervezet Maros megyei szervezete csütörtökön is konzultált a tagokkal a sztrájk folytatásáról, és a kora délutáni beérkezett válaszok alapján mindenki folytatná a tiltakozást.
A szakszervezeti tagok mintegy 74-75 százaléka sztrájkol Maros megyében, és a pénteki, bukaresti tiltakozó felvonulásra is indítanak küldöttséget, egy autóbusznyian indulnak hajnalban a fővárosba
– tudtuk meg Molnár Zoltántól.
Hargita megyéből szintén egy autóbusznyi szakszervezeti tag csatlakozik pénteki a bukaresti megmozduláshoz – tudtuk meg Kocs Ilonától, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Hargita megyei, területi vezetőjétől. Mint mondta,
a szakszervezeti tagok körében – az alcsíki, székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, szentegyházi és gyergyószentmiklósi térségben – még mindig 70 százalék fölött van a sztrájkolók aránya.
Ezt fontos tudni, fűzte hozzá, ugyanis a tanfelügyelőségi statisztikák ennél kisebb számokról szólnak, ugyanis ott az összes tanügyi alkalmazottat veszik alapul a számításnál, noha az számít, hogy a szakszervezeti tagok körében mekkora a sztrájkolók aránya. Kocs Ilona is panaszkodott a nyomásgyakorlásra, mondván, „az ijesztegetés olyan fokon van, hogy megáll az ész”. „Nagyon keveset értünk el, nem is akarom felsorolni. Nem igaz, hogy nem értünk el semmit, de ennél többet remélünk a pénteki tüntetéstől.
– fogalmazott.
A szakszervezet másik képviselőjéhez, Póra Fülöphöz tartozó Hargita megyei térségben a napközik kiléptek a sztrájkból, illetve több iskola is.
A mintegy ezer szakszervezeti tag közül a kezdetben több mint 600-an sztrájkoltak, mostanra 270-en maradtak.
Onnan küldöttség sem indul a bukaresti tiltakozásra, ugyanis a távolabbi zónákból, például a Gyimesekből nehéz lenne beérni a megyeközpontba a hajnali indulásra, de ő maga megy a tiltakozó felvonulásra – mondta Póra Fülöp.
– kezdett bele megkeresésünkre a helyzet vázolásába Nagy Gábor, a FSLI Kovászna megyei vezetője. Mint mondta, „nem akarnak érkezni a válaszok” a kérdésre,
három nagyobb iskolából pedig azt közölték, hogy csak a pénteki bukaresti tüntetés után döntenek a sztrájk jövő heti folytatásáról.
Kovászna megyéből autóbuszos küldöttség nem indul a bukaresti megmozdulásra, de ő maga és a szakszervezet megyei vezetősége részt vesz a tiltakozó felvonuláson – mondta Nagy Gábor.
Kérdésünkre azt is közölte, hogy jelenleg a szakszervezeti tagoknak több mint a 80 százaléka sztrájkol Kovászna megyében.