Elöregedő gazdatársadalom: berozsdásodott a generációs „vetésforgó”

Egyre csak nő a mezőgazdasági termelést végzők átlagéletkora, és ez nem csak Hargita megyében vagy Székelyföldön, hanem ország-, sőt Európa-szerte problémát jelent. A veszély nem csak abban rejlik, hogy ha nem lesz, aki átvegye az idős termelőktől a gazdaság működtetését, akkor parlagon maradnak a földek és lecsökken az állatállomány, a jelenség miatt a támogatások lehívását tekintve is egyre nagyobb nehézségekkel küzd a gazdatársadalom.

Hargita megyében is az a valóság, hogy a mezőgazdasággal foglalkozók zöme elmúlt 50 éves. Vannak fiatalok, akik szakosodtak iskolában, egyetemeken, de ők nagyobb részben nem új gazdák, hanem átvették a gazdaságot a szüleiktől.

A mezőgazdaságban dolgozók elöregedése valós probléma, és fiatalításra azért is szükség lenne, mert a mezőgazdasági munka elvégzése mellett a »papírokat« jól be kell tartani és alátámasztani, mert ez mind pénzt jelent. Az uniós támogatások, vagy akár különböző pályázati rendszerek mind a teljes digitalizáció felé tartanak” – foglalta össze a helyzetet Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

A gazda már nem a kétkezi munkást jelenti

A digitalizáció nagy kihívások elé állítja az idősödő gazdákat, és az a támogatások lehívására, a követelmények teljesítésére is hatással lehet, hogy a korosabb termelők nem mozognak otthonosan a technika világában. Emiatt

mindenféleképpen hátrányba kerülnek azok a térségek, ahol nem lesz gazdautánpótlás, ahol nem fiatalodnak meg a termelői generációk

– erősítette meg Romfeld Zsolt.

„Nehezebben boldogulnak a digitalizációval, nagy segítséget igényelnek, ami a mezőgazdasági igazgatóság, az APIA vagy az AFIR rendszerein keresztül most már nehezen, vagy egyáltalán nem megvalósítható, mert eddig szemtől szemben segítséget tudtunk nyújtani nekik, de most már az applikációk kizárnak minket belőle, és a gazda személyesen kell ezt elvégezze.

Nagy kihívás lesz az, hogy a mezőgazdász tudja feltölteni a szükséges dokumentumokat, le tudja folytatni napi szinten a kommunikációt a szakhatóságukkal és azokkal az intézményekkel, ahonnan ő támogatást igényelt, továbbá a termelő számára kötelező bizonyos jelentéseket is feltölteni digitalizált formában. Minden ebbe az irányba megy, ez most már alapkövetelmény lesz. Tehát a mezőgazdász már nem a kétkezi munkást jelenti, hanem egy felkészült személyt, aki mindent el tud végezni a gazdaságban.

A nagyobb egységekben, ahol irodai személyzet is dolgozik, már fel vannak erre készülve. De a családi gazdaságok, valamint az egyéni termelők, és a legkisebb szintig mindenki, aki árut visz piacra és támogatást igényel, kötelezően a digitalizáció felé kell haladjon” – hangsúlyozta a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

A fiatalok trendibb szakmát választanak

A mai gazdasági helyzetben kevesebb munkával könnyebb megélhetési lehetőségeket lehet találni, „trendibb” szakmákat tudnak keresni maguknak a fiatalok – válaszolta Romfeld Zsolt arra a kérdésre, hogy melyek az okai a gazdautánpótlás hiányának. Ő úgy látja, hogy a fiatalabb generációk kevésbé vagy egyáltalán nem merik vállalni a gazdaságok fenntartásához, fejlesztéséhez elengedhetetlen, hosszú távú tervezéssel járó felelősséget.

Adott a lehetőség, hogy átvegyenek egy farmot, viszont azt tapasztaljuk, hogy gyakran még a gazdaság tulajdonosának az utódjai is inkább más szakmát választanak”

– fogalmazott a szakember. Vannak ugyan ellenpéldák, vannak olyan fiatalok a megyében is, akik felvállalták a nehézségeket is, és elhivatottan végzik a mezőgazdasági munkát, megtanulják a szakmát és komoly farmokat, családi gazdaságokat vezetnek, de több ilyen példára lenne szükség – fűzte hozzá.

10-15 év nagyon rövid időnek számít egy farm életében

Nagyon nehéz kérdés, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy vonzóvá váljon a fiatalabb generáció számára az agrárszektor és átfogó változás történjen e tekintetben – válaszolta kérdésünkre Romfeld Zsolt, és szerinte nem is lehet erre egyértelműen jó választ adni addig, amíg a fiatalok számára kecsegtetőbb például egy külföldi munka, mint itthon a gazdálkodás. Szerinte

a külföldön mezőgazdasági munkát végzők hazacsábítása sem jelentene megoldást erre a problémára.

Aki külföldre megy dolgozni, az általában nem tervez hosszú távra, és nem is azért vállal mezőgazdasági munkát pár hónapra, mert azt szeretné csinálni. Egy megélhetési gazdaság vezetéséhez ennél komolyabb hozzáállásra, elkötelezettségre, felkészültségre, komoly elhatározásra és hosszú távú tervezésre van szükség – hangsúlyozta Romfeld Zsolt.

A mezőgazdaságban hosszú évekre kell tervezni, még egy pályázat kifutása is minimum öt év, de egy komolyabb farm életében 10-15 év is nagyon rövid időnek számít. 50-60 vagy akár 100 évben lehet gondolkodni, ami alatt egy fejlődést, biztonságot el tud elérni egy családi farm.

Sőt, még a mezőgazdasági terméket is csak hosszú idő alatt kialakított piacon lehet jól értékesíteni. Tehát tapasztalatra, megszerzett bizalomra, személyes kapcsolatokra van szükség itt is, mint bármilyen más értékesítési láncban” – összegzett a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.

Hargita megye, más mezőgazdasági vidékekkel összevetve is sajátos helyzetben van. Hidegebb ez a térség, zordabb a vidék, gabonatermesztésben esélye se lenne felvenni a versenyt a déli megyékkel.

Mi azt kell csináljuk, amit jól tudunk, az állattenyésztést, tehát olcsóan állatot nevelni, kihasználva a hegyi legelők adta lehetőségeket”

– fogalmazott Romfeld Zsolt, megjegyezve, szerencsére vannak jó példák is arra, hogy tőkével rendelkező fiatalok lehetőséget látnak ebben, területet vesznek vagy bérelnek és belevágnak a gazdálkodásba.