Az idei szezon különösen jól példázza a fentebb jelzett tendenciát: a tavalyi évhez képest jelenleg már többhetes csúszásban van a sípályák megnyitása, elsősorban a szokatlanul enyhe időjárás miatt.
A Visit Hargita hivatalos oldalán szereplő adatok szerint a térség sípályái közül jelenleg mindössze kettő üzemel, miközben több helyen továbbra is zárva tartanak. Ennek oka nem az előkészületek hiánya:
a tartós mínuszok hiánya miatt még a mesterséges hógyártás sem működik megfelelően.
Nyitva lévőként az Oxygen Sípálya szerepel az oldalon, de mint érdeklődésünkre kiderült, ez nem teljesen valós adat: az üzemeltetők csak karácsony környékére látják reálisnak a nyitást, feltéve, hogy az addigra előre jelzett lehűlés valóban bekövetkezik.
Amennyiben az éjszakai hőmérsékletek nem süllyednek tartósan fagypont alá, a hóágyúk sem tudnak elegendő és jó minőségű havat előállítani
– mondta kérdésünkre az üzemeltetésért felelős komplexum menedzsere.
Hasonló a helyzet a másik nyitvatartottként szereplő sípálya esetében, a Madarasi Hargitán is. A síközpont legfrissebb tájékoztatása szerint „gőzerővel dolgoznak a hóágyúk”, és a hidegebb időszakokat igyekeznek maximálisan kihasználni.
A cél az, hogy legalább a Kicsi Sugó és a Kicsi Mihály pályák elindulhassanak szombatig,
de ebben az esetben is minden az időjáráson múlik, és a végleges döntés csak később születhet meg. Mindez éles kontrasztban áll a tavalyi helyzettel, amikor már november végén meg tudták nyitni a pályákat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hosszú idősoros kimutatásai egyértelműen alátámasztják a tapasztalatokat.
Az 1901–2025 közötti adatok alapján a téli átlaghőmérsékletek trendje egyértelmű emelkedést mutat, különösen az elmúlt két–három évtizedben.
Míg a 20. század közepén még gyakoriak voltak a jóval fagypont alatti, hosszan tartó hideg telek, addig napjainkban egyre gyakoribbak az átlag feletti, enyhe időszakok.
Egy másik kimutatás azt is jól szemlélteti, hogy a téli hőmérsékleti anomáliák – vagyis az adott tél eltérése az 1991–2020-as referencia-időszak átlagától – egyre gyakrabban pozitívak,
tehát a telek melegebbek az éghajlati átlagnál.
Ez különösen kedvezőtlen a sípályák számára, hiszen nemcsak a természetes hótakaró kialakulását akadályozza, hanem a mesterséges hó előállításának feltételeit is rontja.
A sípályák késői nyitása nem csupán kellemetlenség a sportolóknak, hanem
komoly gazdasági kockázatot jelent az üzemeltetők és a hegyvidéki turizmus egészére nézve is.
A szezon egyre később kezdődik és korábban ér véget, ami jelentősen lerövidíti az aktív időszakot, így kevesebb vendégéjszakát és kisebb bevételt eredményez.
László Endre, a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) székelyföldi képviselője szerint a jelenség egyértelműen összefügg az általános felmelegedéssel. Mint fogalmazott, „még azokon a síterepeken is nehézséget okoz a működés, ahol van hóágyúrendszer, hiszen a mesterséges hó előállításához állandó mínusz 4–5 fokos hőmérsékletre van szükség”.
Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a technológia sem jelent megoldást.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy a hóágyúzáshoz szükséges vízkészletek is egyre bizonytalanabbak. Az idei nyár például csapadékban szegényebb volt, így a tározók feltöltése is nehezebb, miközben a hógyártás energiaigénye folyamatosan nő.
– magyarázta a szakember.
László Endre rámutatott arra is, hogy a megfelelő sízhető pálya kialakításához nem elegendő az alkalmi havazás. A havat össze kell gyűjteni, folyamatosan tömöríteni kell, hogy tartós, jól sízhető réteg alakuljon ki – ehhez viszont idő, hideg és jelentős technikai háttér szükséges. Nyugat-Európában, például Ausztriában, ezt már jóval korábban megkezdik, Székelyföldön azonban az időjárás egyre kevésbé kedvez ennek.
Mindez egyfajta ördögi kört hoz létre:
a szezon rövidül, miközben a fenntartási költségek – energia, üzemanyag, technikai működtetés – folyamatosan nőnek.
Ehhez társul az is, hogy az utóbbi időszakban jelentősen csökkent a vakációs jegyek száma, amelyek korábban fontos szerepet játszottak a belföldi, téli síturizmus élénkítésében.
A szakember szerint a jelenlegi helyzet komoly alkalmazkodást igényel az ágazat részéről, ugyanakkor
egyre világosabb: a hegyvidéki turizmus az elsők között érzi meg az enyhülő telek gazdasági következményeit.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai jól mutatják, miért ennyire bizonytalan a helyzet: kedden is
az ország jelentős részén a déli órákra az átlagos hőmérséklet fagypont fölé emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy még ha éjszaka rövid időre mínuszok is alakulnak ki, napközben a hőmérséklet gyorsan rontja a hó minőségét, és jelentősen csökkentik a hóágyúzás hatékonyságát.
A sízés kedvelőinek érdemes figyelembe venniük, hogy
a térség sípályáinak többsége saját hivatalos weboldalon vagy közösségi médiafelületen (elsősorban Facebookon) közli a legfrissebb információkat a nyitásról,
a pályák állapotáról és az esetleges korlátozásokról. Ezek az oldalak zömében frissülnek, ha új információ van a pályákkal kapcsolatban. Például a Hargitafürdő Síközpont, az Oxygen Ski sípálya, a Madarasi Hargita Síközpont, a Ski Varság, a Lobogó Sípálya és a Havas Bucsin például nagyon népszerűek Hargita megyében, és mindenik jelen van a közösségi médiában, többen pedig webkamerát is működtetnek, így a téli sportok szerelmeseinek bőven van lehetőségük a tájékozódásra.